- Aki figyeli a szektor híreit, észrevehette, hogy a MET mostanában nem különféle tőzsdei ügyletek, hanem mind gyakrabban szolgáltatások, sőt zöldenergia-projektek kapcsán kerül szóba. A nemrég bejelentett szerbiai fejlesztésen kívül terveznek-e további szélerőmű-projektet?
- A közös szerbiai tranzakció célja kettős. Egyrészt a MET Csoport egyik fő célkitűzése, hogy több száz megawattos, nap- és szélerőművekből álló megújuló energiatermelő portfóliót alakítson ki Kelet-Közép-Európában. Másrészt nem véletlen, hogy éppen Szerbiát választottuk: a szélerőmű jó kiindulópont ahhoz, hogy megerősítsük a jelenlétünket a szerb energiapiacon.
A szerbiai projekt az első szélerőmű a MET eszközportfóliójában, és egyben ez az első EU-n kívüli megújuló beruházásunk is. Mi több, ez az első közös projektünk a Gazprommal. Emellett folyamatosan keressük az új lehetőségeket, legyen szó nap- vagy szélerőművekről, vagy más, az eszközportfóliónkba illeszthető elemről.
- Az elmúlt években sok energiavállalat eszközparkot kezdett kiépíteni. Erre Magyarországon leginkább a MET Csoport mutat látványos példát. Ez lenne a jövő?
- Az árupiaci kereskedőcégek nem véletlenül kezdtek el inkább eszközökben gondolkodni, hiszen ez tudja stabilizálni a jövedelemtermelő képességet, ez teszi lehetővé a hitelfelvételt, amelyet akár más, kockázatosabb üzletágakban is fel tudnak használni. A MET - a racionalitás jegyében - egyfajta késői követőként állt erre a pályára. Új eszközök beemelése és fenntartható működtetése a cégcsoport értékét is növeli, ez pedig újabb lehetőségeket teremt. Emellett az eszközpark építése segíti, sőt kifejezetten stabilizálja a rugalmas működést.
A stabilitás további garanciája, hogy üzemeltetési és irányítási szinten is elválasztottuk a kereskedelmet a hálózatüzemeltetéstől. Más gondolkodást, más stratégiát és persze más idősíkokat feltételez a két a terület.
- A külső szemlélő számára ez a működés bonyolultnak és kockázatosnak tűnhet. Ön például egyszerre több vezetői pozíciót is betölt a cégnél.
- Szerintem nagyon is észszerű a cégcsoport irányítási struktúrája. Tavaly három divízióba szerveztük a növekedési stratégiánkat: Eszközportfólió, Európai értékesítés és Trading/nagykereskedelem. Mivel vállalatunk az európai energiapiac további konszolidációjára számít a közeljövőben - ami pedig egyértelműen a nagyobb, több lábon álló szereplőknek kedvez -, kimondhatjuk, hogy középtávú stratégiánk egyik legfontosabb eleme az eszközdivíziónk.
Az eszközportfóliónk figyelemreméltó gyorsasággal épült ki az elmúlt években: 2014-ben megvettük a konvencionális áramtermelést biztosító Dunamenti Erőművet, partnerségben az MVM-el. Ez volt az első fecske a portfólióban, és az akkor csőd közelében álló erőmű beváltotta a hozzá fűzött reményeket; az itt szerzett tapasztalatokat a MET máshol is tudja kamatoztatni. Ezután építettük meg a napenergiát termelő Dunai Solar Parkot, szintén Százhalombattán, és 2018-ban a földgázelosztási tevékenységet végző Tigázt is megvásároltuk: ennek a vezérigazgatója is vagyok. Továbbá az idén bejelentettük, hogy a Gazprom többségi tulajdonában lévő NIS-szel közösen építünk szélerőművet Szerbiában.
Fontos azonban, hogy ezeket az eszközöket, vállalatokat nem elég megvásárolni, hanem jól kell menedzselni is. Meggyőződésem, hogy képesek vagyunk hatékonyan üzemeltetni az eszközöket, viszonylag alacsony költséggel és racionálisan.
- Ön szerint mit tartogat a jövő az energiapiac számára?
- Az elmúlt időszak piaci trendjei a szektor minden szereplőjének új kihívásokat hoztak. A MET-nél arra számítunk, hogy a több lábon álló, nagyobb szereplők tudnak majd talpon maradni az átalakuló piaci környezetben. Mindig is egyértelmű célkitűzésünk volt, hogy a növekedéssel és az eszközportfóliónk bővítésével a konszolidációs folyamatok nyertesévé váljunk.
E cél megvalósulását leginkább az eszközök biztosítják - nem mellesleg a bankok is kedvezően fogadják, hogy ilyen jellegű jövedelemtermelő képességgel rendelkezünk. Az elmúlt néhány év sikeres tranzakciói nyomán diverzifikált eszközportfóliót építettünk, és ezzel egy másik ligába kerültünk be. A jövőre nézve nem elsősorban számokban gondolkodunk: azt szoktuk mondani, hogy része akarunk lenni a jelenleg is zajló energiapiaci konszolidációnak, méghozzá úgy, hogy mi konszolidálunk másokat, mintsem fordítva. Így felértékelődik a partnerségek szerepe is, hiszen a következő időszak különösen fontos lesz a finanszírozás, a befektetett tőke szempontjából, és az ilyen együttműködésekkel a kockázatokat is meg lehet osztani. Tehát a jól bevált úton megyünk tovább: folyamatosan vizsgáljuk az eszközportfóliónk bővítésének lehetőségét, és vizsgáljuk további befektetők bevonásának a lehetőségét is.
- Egyes szakértők szerint a jövő a hálózatoké. Konkrétabban: az energetikai infrastruktúráknál nem egyetlen megoldás, egy központi elem lesz meghatározó, hanem egymással együttműködő, kommunikáló elemek halmaza. Hogyan látja, milyen rendszerek fogják kiszolgálni a fogyasztókat?
- Ami biztos, hogy az informatikai megoldásoknak egyre növekvő szerepük lesz. Lelki szemeink előtt nem egy, hanem jóval inkább több, egymással kommunikáló rendszer képe jelenik meg. Azaz több és sokfajta rendszer lesz összekötve a megfelelő információs és telekommunikációs technológiával - vagyis minden bizonnyal jóval integráltabb világ vár ránk.
Egyértelműen előretörnek a megújuló energiaforrások, ám nem egyetlen út nyújt majd mindenre tökéletes megoldást - mint például a nap vagy a szél -, hanem ez régiónként változik. Inkább mixben kell gondolkodni, és erre több eltérő megoldást is látunk majd. A megújulók egy-két évtizeden belül akár a teljes energiafogyasztásunk csaknem felét is biztosíthatják, ám ehhez a tárolástechnikának is hasonló ütemben kell fejlődnie.
Ahogy haladunk előre az időben, a nap- és a szélenergia-termelés fajlagos költségei várhatóan tovább csökkennek, és ugyanez igaz az akkumulátortechnológiára is. Minden bizonnyal hamarosan nagyobb kapacitású, gyorsabban tölthető tárolóegységeket fejlesztenek ki.
- Divatos kérdés következik: hisz-e az e-mobilitásban, az elektromos közlekedésben?
- A városokon belül abszolút mértékben. Itt tudom egyértelműen elképzelni, hogy sokkal nagyobb teret nyerhet az elektromos mobilitás, viszont a távolsági közlekedésben valószínűleg jóval alacsonyabb lesz az alkalmazása, hiszen a töltőhálózat kiépítettségének alacsony szintje sok országban jelentős korlát. Nem is szólva az adott ország áramhálózatának kapacitásáról.
Észszerűbb technológiai alternatíva talán még a hidrogénmeghajtás lehet. Ma már arról is beszélnek, hogyan lehet a gázhálózatokba hidrogént betáplálni, illetve kivenni. Ha a hálózatokban a metánhoz - vagyis a földgázhoz - hozzá lehet keverni a hidrogént, később pedig szétválasztani, akkor a gázhálózat egy pillanat alatt hidrogéntöltő hálózattá alakulhat.
- Ha már a hálózatoknál tartunk: a MET Csoporthoz tartozó TIGÁZ az ország legnagyobb vezetékes földgázelosztója. Hogyan látja a társaság jövőjét?
- Noha tavalyi adózás utáni eredményünk bizakodásra adhat okot, azt is egyértelműen jelzi, hogy bőven van még feladat és fejlődési lehetőség a pénzügyi eredménynél.
Három dologra kell különösen figyelnünk. Egyrészt a magas korfa miatt mind a szakipari, mind a mérnöki utánpótlás egyre kritikusabbá válik. Másrészt a digitalizációval érkező okos megoldásoknak egyre nagyobb a jelentősége. Harmadrészt pedig a hatékonyságunkat is növelnünk kell: az igénybe vett anyagok és szolgáltatások, illetve a fejlesztések területén kell jelentősen fejlődnünk. A felszabadult erőforrásainknak pedig új fókuszt kell találunk: elképzelhető például, hogy a szolgáltatási területen dolgozó szakembereink - építve a TIGÁZ-márka iránt kialakult bizalomra - egyéb háztartáson belüli problémák elhárítását is el tudják majd végezni. Persze csak ha a szabályozók erre lehetőséget adnak.
A cikk megjelenését a MET Csoport támogatta.