Orosz Dániel, a Baker McKenzie ügyvédje

A rohamosan dráguló energiaárak nyomán a naperőműprojektek bevételének biztosításához a támogatási struktúrákkal szemben ma már egyre inkább a PPA-k kerülnek előtérbe, amelyek származási garanciát nyújthatnak az adott erőmű által megtermelt és értékesített energiára.

A fenntartható fejlődés mellett elkötelezett vállalatok profitálhatnak a magyarországi naperőműprojektek által termelt zöldenergia lekötésére vonatkozó PPA-kból, míg a másik oldalon a fejlesztők fix bevételt biztosíthatnak ezekkel a projektjeiknek.

Annak érdekében azonban, hogy az energiavásárlási szerződés e célokat megfelelően és hosszútávon biztosítsa, a szerződéses feltételeknek lehetővé kell tenniük, hogy a jogviszony tartósan fennmaradjon és a felek - a szerződésszegés esetét kivéve - ne legyenek jogosultak egyoldalúan felmondani vagy módosítani a szerződésben foglalt feltételeket, annak fennállása alatt.

Az ászf-ek kikötéseinek problémája

A kereskedelmi üzletággal is rendelkező nagy energiacégek az energiavásárlási szerződéseik mögöttes szabályrendszereként az általános szerződési feltételeiket (ászf) is alkalmazzák. Az ászf-ek különböző kikötéseket tartalmazhatnak, amelyek alapján az energiakereskedő felfüggesztheti, vagy akár fel is mondhatja a szerződést különböző okok – így akár háború, globális piaci körülmények vagy szankciók – miatt bekövetkező lényeges hátrányos hatásra hivatkozva.

Az ilyen általános kikötések alkalmazása pedig sértheti a hosszútávú és stabil szerződéses kapcsolat fenntartásának célját, ezért fontos a megállapodás megkötése előtt alaposan megvizsgálni, hogy valóban elfogadható-e általános piaci gyakorlatként az energiaszolgáltató ászf-jének az energiavásárlási szerződések mögötti alkalmazása, vagy vannak-e megalapozott érvek azok kizárása mellett.

Az ászf-ek továbbá tartalmazhatnak olyan kikötéseket is, amelyek lehetővé teszik az energiakereskedőnek, hogy az energiaellátási szolgáltatással kapcsolatos különféle költség, kiadási és adótételeket - például energiahatékonysági hozzájárulást - áthárítson a vevőre, ami a fix energiaáron felül lényeges többletfizetési kötelezettséget jelenthet a vételező cégnek.

Meg kell vizsgálni továbbá, hogy az adott energiavásárlási szerződés valóban fix energiaárat határoz-e meg, vagy csak a "felszínen" beszélhetünk ilyenről, mivel az egyéb, különböző árazási klauzulák alkalmazása megváltoztatja a szerződés fixáras jellegét.

Rugalmasság és szélsőséges árváltozás

Az energiavásárlási szerződések a tervezett átvételi mennyiség túllépése vagy elmaradása esetére kiszabható kötbér kikötéseket is tartalmaznak, amelyek összegét az irányadó energiapiaci árak valamilyen szorzóval történő számítása alapján kapunk meg.

Ha vállalati fogyasztó számára megállapított tényleges, és az ütemezett fogyasztás közötti rugalmasság (figyelembe véve természetesen a vállalat működésének sajátosságait) nem megfelelő, az a szerződés fix árra vonatkozó elemének felemésztését eredményezheti a gyakorlatban.

Az energiakereskedő a piaci ár egy adott küszöbértéket meghaladó változása esetén is megkísérelheti külön díjak felszámításának kikötését a szerződésben. A fix ár fő célja az energia piaci árának - adott esetben szélsőséges - ingadozásaiból eredő kockázatok kiküszöbölése.

A felár alkalmazása azonban a jelentős piaci áringadozás kockázatát megosztja az energiaszolgáltató és a vételező között, amely pont egy olyan szerződéses helyzetbe vezeti (vissza) a vételezőt, amit a PPA megkötésével éppen, hogy elkerülni szeretett volna.

Orosz Dániel, a Baker McKenzie ügyvédje