Az elmúlt hetek botrányainak hatásaként összemosódott a bank és a brókercég intézménye, így a kutatásban résztvevők 42 százalékának "erősen megingott a bizalma" ezen pénzügyi szolgáltatók iránt. Sokat mondó az is, hogy a "Létezik Magyarországon tisztességes brókercég?" kérdésre 17 százalék szerint "nem" a válasz, további 17 százalék pedig azt válaszolta, hogy nem tudja. A megkérdezettek közel egyharmada pedig úgy véli, hogy van tisztességes brókercég, de nem tudja megkülönböztetni a tisztességetlenektől.
Érdekesség, hogy mindezek ellenére csupán a megkérdezettek 8 százaléka váltott pénzügyi szolgáltatót. A váltók közül legtöbben (33 százalék) brókercégtől bankhoz vitték a pénzüket, ugyanakkor egy nem elhanyagolható réteg (17 százalék) bankból is kivette a pénzét. Ugyanakkor a válaszadók 30 százaléka már informálódott a megtakarításai felülvizsgálatáról, 7 százalék pedig a közeljövőben tervezi ezt.
A befektetésekkel kapcsolatosan érzékelt kockázatok közül első helyet foglalja el 54 százalékkal a megtakarítások értékének csökkenése (nem csalás következtében). Emellett 40 százalék aggódik amiatt, hogy a megtakarítások hozama nem fogja elérni az inflációt, minden ötödik válaszadó véli úgy, hogy valós veszélyt jelent a pénzügyi szolgáltató csalása miatt bekövetkező teljes veszteség.
Az elmúlt időszak botrányai miatt egyre nagyobb a bizalom a nagy, külföldi tulajdonban lévő bankok iránt, az emberek több mint fele rájuk bízná a pénzüket, de jelentős válaszarányt kapott a megtakarítások közvetlen külföldi elhelyezése is. Ettől érzékelhető lemaradással következnek az állami pénzügyi szolgáltatók, ide kapcsolódó érdekesség, hogy a Magyar Államkincstár lényegesen nagyobb bizalmi tőkével rendelkezik jelenleg, mint az állami tulajdonban lévő bankok. Legalacsonyabb bizalmi szinttel a kisebb bankok rendelkeznek, melyeknél - a botrány ellenére is - minimálisan jobb a független kis brókercégek megítélése.