A munkavédelmi hivatal tavaly több átfogó vizsgálatot is végzett, így többek között a biológiai kóroki tényezők (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták) kockázatát, a villamos berendezések biztonságos használatát, a hőség elleni védekezést, az emelőgépek üzemeltetését, illetve a bányászok egészségvédelmét.
Tavaly többször is kiadtak hőségriasztást, így a hatóság azt is ellenőrizte 2013-ban, hogy a cégek mennyire figyelnek ebben a helyzetben a munkavállalók egészségére, biztonságára. A vizsgálat során 335 vállalkozást látogattak meg az NMH munkatársai, ebből pedig 116-nál (34,6 százalék) találtak szabálytalanságot. Dolgozókból 3114-et ellenőriztek, és 849-nél, azaz 27 százaléknál volt szükség közbelépésre.
Bár összességében elmondható, hogy az ellenőrzött munkáltatók többsége eleget tett a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzésére szolgáló munkavédelmi előírásoknak, mégis számos problémával találkoztak az ellenőrök: volt ahol bár volt megfelelő mennyiségű ital, annak hőmérséklete nem volt megfelelő, volt, hogy ivópohár már nem állt rendelkezésre, de olyan is előfordult, hogy egyszerűen nem megfelelő helyen tárolták azt. A leggyakoribb gond azonban az volt, hogy elmulasztották a kedvezőtlen klimatikus viszonyokra vonatkozó kockázatértékelést és az ehhez kapcsolódó munkavédelmi oktatást.
Sokszor nincs megfelelő szakember a helyszínen
Miután 2012-ben 2 halálos, 4 életveszélyes és 1 súlyos csonkulással járó munkabaleset történt áramütés, illetve villamos munkavégzés következtében, a hatóság tavaly kiemelt figyelmet fordított ennek vizsgálatára. Jó hír, hogy az NMH a cégek által foglalkoztatott villamos szakemberek döntő többségénél (94-95 százalékánál) a szakemberek végzettségét, az előírt orvosi alkalmassági vizsgálatát, a munkába állás előtti munkavédelmi oktatását rendben találták.
Gondot okozott azonban, hogy a vállalakozások felénél az ellenőrzés időpontjában nem volt a helyszínen olyan személy, aki jogosult volt erősáramú villamos berendezés javítására, karbantartására. Ez pedig a hatóság szerint magában hordozza azt a kockázatot, hogy "kisebb" munkavégzésekhez, például biztosító csere, a leoldott hőkioldó nyugtázása ("visszanyomása"), a munkáltató nem hívja ki a vele szerződésben lévő villamos szakembert, hanem a feladatot a munkáltató a villamos képesítéssel nem rendelkező munkavállalójával végezteti el.
Nem egyszer találkoztak az ellenőrök azzal a hibával, mely szerint villamos berendezések közelébe nem oda tartozó tárgyat (jellemzően szerelési anyagot, létrát, tisztítóeszközt) tároltak, így fennállt a gyulladásveszély, de előfordult olyan eset is, hogy a zárt villamos kezelőhelyet nyitva tartották, esetleg annak kulcsát nem tárolták biztonságos, elzárt helyen.
Sokat mond a magyar cégek hozzáállásáról, hogy az ellenőrzött munkáltatók 7,2 százaléka nem tette meg a szükséges intézkedéseket a hiányosságok megszüntetésére, míg 13 százalékuk a hibák kijavítása után nem győződött meg egy újabb ellenőrzéssel a javítás eredményéről. Ezek után nem meglepő, hogy a vizsgálat során összesen 423 darab felfüggesztő határozat és 66 foglalkoztatást megtiltó határozatot adtak ki és közel másfél millió forintnyi bírságot szabtak ki.
Ahol a cégek 94 százaléka működött szabálytalanul
Az emelőgépek ellenőrzésének oka egyszerű: ezek szabálytalan üzemeltetésével, teheremeléssel, illetve anyagmozgatással kapcsolatban több halálos és súlyos (csonkolásos, életveszélyes) kimenetelű munkabalesetet jelentettek be korábban is. A célvizsgálat során 1 312 munkáltató 4 438 darab emelőgépe és 13 897 munkavállalója került a hatóság fókuszába és az eredmény itt is lehangoló: a munkáltatók 94, az emelőgépek 54, míg a dolgozók 21 százalékánál állapítottak meg szabálytalanságot és szabtak ki közel másfél millió forintnyi bírságot. Mindezt úgy, hogy a hatóság megállapítása szerint a cégek "jelentős többsége" előre értesültek a vizsgálatokról.
A helyzetet egyébként jól illusztrálja, hogy előfordult olyan is, hogy a daruk, targoncák vizsgálatának elvégzéséhez a felügyelőknek nehéz volt a vizsgálandó emelőgépre megfelelő, érvényes kezelői jogosultsággal rendelkező munkavállalót megtalálni. Sőt, néhány esetben azért hiúsult meg egy-egy ellenőrzés, mert az adott munkáltatónál nem volt érvényes kezelői jogosultsággal rendelkező munkavállaló. A jelentés egyik érdekessége, hogy az emelőgépekhez köthető munkabaleseteknél gyakori kiváltó ok, hogy olyanok kezelik azokat, akiknek nincs kezelői jogosultságuk, mégis kipróbálják, leginkább azért, mert alkalom adódik használni egy nem kellően lezárt emelőgépet. (Erről az ellenőrzésről bővebben, a hatóság által készített megdöbbentő képekkel, ide kattintva olvashat.)
A kórokozók ellen sem védekezünk megfelelően
A hatóság honlapjára feltöltött tájékoztató szerint a biológiai kóroki tényezők vizsgálata azért volt fontos, mert ezek adják a foglalkozási megbetegedések számottevő részét. Az ellenőrzések lesújtó eredménnyel zárultak, hiszen az ellenőrizettek több mint fele volt kitéve veszélynek, egészen pontosan a 43 933 dolgozóból 24 518. Ezek után nem meglepő, hogy a cégek - főképp orvosi, állatorvosi, laboratóriumi tevékenységet, illetve ipari eljárásokat alkalmazó vállalkozások - 82 százalékánál (767-ből 626-nál) találtak szabálytalanságokat.
Általános hiba volt, hogy hiányoztak a különböző figyelmeztető jelek és táblák, hogy nem a rendeltetésnek megfelelően használták a védőeszközöket, hogy a munkavállalók azokban a helyiségekben étkeztek, ahol fennállt a fertőzés kockázata. De nem minden esetben a munkáltató a hibás, hiszen a hatóság anyagában olvasható az a mondat is, mely szerint "a személyi higiénia szabályainak megtartásában a munkavállalók készsége esetenként hiányzik... például a munkáltatók által biztosított zuhanyozó helyiségek nagy része kihasználatlan".
Gondok a bányászoknál is
A bányászati munkahelyek vizsgálatánál az derült ki, hogy bár a munkáltatók jellemzően írásban szabályozták a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak rendjét, ám 40 százalékuk nem vette maradéktalanul figyelembe a vonatkozó jogszabályokat. Megdöbbentő, hogy a cége közel harmada (30 százalék) nem azonosította a munka-egészségügyi veszélyeket, így pedig nem tudtak megfelelően gondoskodni többek között a veszélyeztetett munkavállalók azonosításáról (10 százalék) és a kockázatot súlyosbító tényezők megállapításáról (40 százalék), valamint nem volt lehetséges a szükséges megelőző intézkedések megállapítása sem (40 százalék).
Azon munkahelyeken, ahol határértékekkel szabályozott kóroki tényezők expozíciójával kellett számolni (zaj-, rezgés-, vagy porexpozíció), a munkáltatók jelentős része nem, vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodott a műszeres munkahigiénés vizsgálatok elvégzéséről - leggyakrabban, mintegy 60 százalék a rezgésvizsgálatot mulasztotta el. Mint a hatóság írja, a nem megfelelő kockázatértékelés miatt könnyen előfordulhat maradandó károsodás, például kéz-kar vibrációs szindróma, zaj által okozott halláskárosodás, vagy krónikus légzőrendszeri megbetegedés.
Jó hír ugyanakkor, hogy a bányászati munkahelyeken kiemelt figyelmet fordítanak az egyéni védőeszközök biztosítására, illetve azok használatának megkövetelésére, mindössze 4 olyan munkavállalót találtak az ellenőrzések során, aki elmulasztotta ezt.