A Központi Statisztikai Hivatal beszámolója szerint 2016. novemberében a boltokban, áruházakban fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete szépen emelkedett, hiszen januárhoz képest 25 ezer forinttal nőtt novemberre, túllépve a 179 ezer forintot. Ez átlagosan 16 százalékos emelkedést takar, miközben a bolti kiskereskedelem növekedési üteme 5 százalék alatt mozgott - olvasható a szakportál elemzésében.

Ahol a legtöbbért tartották a markukat

Folyamatosan, hónapról-hónapra változik a bérrangsor, hiszen közben egymással is versenyeznek az egyes boltosok. Emelni viszont nem tud mindenki egyformán, a leginkább lemaradt élelmiszerboltokban van erre a legkevesebb esély, mivel itt aztán árgus szemekkel figyeli az árcédulát a vásárló. A nagyobb minimálbért is itt lesz a legnehezebb kigazdálkodni.

Három áruterületen - illatszer, bútor, sportszer - 200 ezer forint fölé ugrott a havi bruttó átlagkeresete az eladóknak 2016-ban. A 170 ezer forint kiskereskedelmi átlag felett a vizsgált 20 bolttípus közül csak hatan voltak, a többiben csak kevesebbre futotta. A legjobban fizető illatszerbolt és a legvékonyabb borítékot adó húsbolt között 100 ezer forint a különbség.

A legnagyobb béremelést az illatszerboltok dolgozói könyvelhették el 2016-ban, ami meglepően sok, hiszen az átlagosan 57 ezer forint, 30 százalékos növekedést jelent. Jóval vastagabb lett a boríték a bútorboltokban is, a negyvenezer forint egyáltalán nem mondható kevésnek ebben a körben. Az úgynevezett élelmiszer vegyes üzletek hasonló nagyságrendű bérnövekedése mögött a nagy nemzetközi áruházláncok állnak, a diszkontok, hipermarketek, nagy szupermarketek ebbe a körbe tartoznak.

A bérrangsor közepén a különféle iparcikkárusok tömörülnek, ahol év közben 5-15 ezer forint körül szóródtak a béremelések.

Nem változott az, hogy a bérrangsor alsó fertályában az élelmiszer szakboltok állnak. Ezek többsége jellemzően hazai kisvállalkozás, így ebből is kitűnik, minél kisebb a boltos, annál nehezebben tudott eddig is bért fizetni.

A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:


Bolttípus2016. november2016. januárBéremelés (bruttó, forint)
1illatszer243.747186.512+ 57.235
2bútor208.462168.336+ 40.126
3sportszer202.383199.839+ 2.544
4élelmiszer vegyes197.345156.201+ 41.144
5autószalon184.859168.154+ 16.705
6italbolt179.821168.079+ 11.667
7könyves164.251149.571+ 14.680
8ruhás163.979153.955+ 10.024
9benzinkutas162.929158.312+ 4.617
10óra, ékszer157.722152.798+ 4.924
11játék153.860150.037+ 3.823
12híradástechnikás151.333145.767+ 5.566
13használt cikk149.316148.450+ 866
14ruhás piaci árus145.750139.148+ 6.602
14élelmiszer szakbolt145.439140.029+ 5.410
16dohányárus143.698138.529+ 5.169
17zöldséges141.626137.881+ 3.745
18pékárus140.848135.701+ 5.147
19halárus138.667130.778+ 7.889
20húsbolt137.996133.581+ 4.415
Forrás: Blokk.com, KSH

Nyilvánvaló, hogy 2016-ban a béremelés motorja a munkaerőhiány volt, ami előreláthatóan marad még egy darabig a boltban is, de máshol is.

2017-ben sokaknak nehéz lesz kifizetniük a minimálbért, miközben a munkaerőhiánnyal is küszködni kell. A kiskereskedelemben egyébként nem mindenütt kötelező a nagyobb szakmai (garantált) bérminimum megadása, például az élelmiszerboltban illatszerboltban, híradástechnikai boltban igen, de a zöldséges, ruhás, vagy könyvesboltban már nem. Ez is okoz majd némi felfordulást. Figyelembe kell venni persze azt is, hogy eddig sem a minimálbér és a szakmai bérminimum volt a döntő tényező a béremelésekben, hiszen akkor nem lenne a sor végén az élelmiszerbolt.