Az, hogy idén augusztus elsejétől a virsli minimális hústartalmára vonatkozó szabályozás megváltozott, az nem jelenti azt, hogy minden virsli megváltozott a piacon. A fogyasztók tavaly is, azelőtt is sokféle minőségű virsliből választhattak - mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke az M1 Magyar Gazda című műsorában.
Előtte is a virsli döntő többsége megfelelt annak a szigorodó feltételrendszernek, ami augusztus elsejével minden virslire kötelező - idézi a portál.
A Magyar Élelmiszerkönyv módosításával a cél egyértelműen a jobb minőségű és egészségesebb élelmiszerek előállítása, így az új, hústermékekre vonatkozó szabályok a hústartalom növelésén túl a zsír és a só mennyiségének csökkentését is előírják.
Éder Tamás szerint a minimális hústartalom az 11 százalékpontnyit növekedett, vagyis ma már legalább 51 százaléknyi húsnak kell lenni minden virsliben, amit virslinek kíván nevezni a készítő, ráadásul maximum 10 százalék úgynevezett mechanikailag szeparált húst tartalmazhat.
Csak a név változott
Az alacsonyabb hústartalmú áruk nem kerültek le a polcokról, azonban ezeket már nem lehet párizsi vagy virsli néven eladni. Innentől a gyártók fantáziáján múlik, minek nevezik ezeket a termékeket.
Az elnök ezzel kapcsolatban elmondta: voltak és vannak olyan gyártók, amelyek úgy döntöttek, hogy továbbra is alacsonyabb hústartalommal készítenek ilyen készítményeket, és ezeket nem virslinek, hanem valami más kreatív néven forgalmazzák. Találhat a vásárló a virslik között pálcika, rúd, rudacska elnevezésű, egyébként teljesen virsli kinézetű termékeket.
A húskészítményekre vonatkozó új előírások valamennyi szabályozott terméknél, termékcsoportnál javítják a minőséget, azaz minden esetben nő a minimális hús- és fehérjetartalom. A fogyasztók a húskészítmények hátoldalán feltüntetett adatokból tájékozódhatnak a termék összetételéről.