Az 1695-ben megalapított, kivételes értékű barokk főúri kincstár mintegy 270 tétele az 1. világháború végén került Budapestre a ma Ausztriában található fraknói várból. A Tanácsköztársaság, majd a II. világháború utáni kommunista hatalomátvételkor is államosították a gyűjteményt. Végül 1949 óta folyamatosan az állam tulajdonában állt.

Az ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló, Esterházy-kincsként emlegetett gyűjteményt 2016-ig az Iparművészeti Múzeumban őrizték, akkor egy kormánydöntés értelmében több mint 70 darabját a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el. Az ügyben az Esterházy Magánalapítvány azzal érvelt a Tanácsköztársaság időszakában Magyarországra szállított és köztulajdonba vett, a Herceg Esterházy Hitbizomány vagyonába tartozó műtárgyakra kiterjedő tulajdonjoga mellett, hogy azok alkotórészi/tartozéki kapcsolatban álltak a fraknói Esterházy-várral, azokra az osztrák jog vonatkozott, így a hitbizományok megszüntetésekor Esterházy magántulajdonba kerültek.

Az Esterházy Magánalapítvány 2017-ben indított pert a magyar állammal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a fertődi kastélyt üzemeltető Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, valamint az Iparművészeti Múzeummal szemben. Ezt végül tavaly elveszítették másodfokon és jogerősen, ami miatt hivatalosan a magyar állam lett a tulajdonosa a gyűjteménynek.

A tavaly áprilisi ítéletre reagálva az Esterházy Privatstiftung (Magánalapítvány) azt közölte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla döntésével, amelyben elutasította a magánalapítvány igényét a történelmi Esterházy hercegi család Fraknói Kincstára műtárgyainak tulajdonjogára, valójában a kommunista önkényuralom jogfosztó intézkedését fejezte be és legitimálta utólagosan, noha az még a korabeli jogszabályoknak sem felelt meg. Ezután pedig jelezték, hogy a Kúriához fordulnak.

Csütörtökön ebben meg is született a döntés: a Kúria hatályon kívül helyezte az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról másodfokon meghozott jogerős ítéletet, és az ügyet másodfokra utalta vissza, így azt a Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia. A magyar állammal perben álló Esterházy Privatstiftung (Magánalapítvány) üdvözölte a döntést és újra esélyt lát az Esterházy-kincsek tulajdonjogának megnyugtató rendezésére - közölte a szervezet a Forbes.hu-val.

A bírói testület érvelése szerint a másodfokon eljáró bíróság ítélete hiányos, okszerűtlen és a logika szabályainak sem felel meg. A Kúria a tulajdonjog kérdésében nem hozott döntést, csak a korábbi jogerős ítéletet helyezte hatályon kívül.

„Üdvözöljük a Kúria döntését, hiszen ez azt jelenti, hogy a bíróság elfogadta az eljárás és az ítélet tartalmi hiányosságairól szóló érvelésünket. Bízunk abban, hogy a megismételt eljárásban sikerül majd kiküszöbölni ezeket hibákat és a másodfokú bíróság újra alaposan megvizsgálja a bemutatott bizonyítékainkat. Meggyőződésünk, hogy ez a korábbiaktól eltérő eredményhez és a tulajdonjog tekintetében számunkra kedvező ítélethez fog vezetni. Az Esterházy Privatstiftung továbbra is nyitott arra, hogy peren kívül megállapodjon a magyar állammal" - kommentálta Czigány Balázs, az Esterházy Privatstiftung igazgatóhelyettese a döntést.

Az Esterházy Privatstiftung semmiképpen sem szeretné a kincseket Magyarországról elszállítani, hiszen magyarországi kötődésük elvitathatatlan, és ez ellentétes volna az azokat az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyező V. Esterházy Pál herceg és felesége, Esterházy Ottrubay Melinda végakaratával is. A Magánalapítvány egy átfogó megállapodásra törekszik a magyar állammal, ez akár kiterjedhet egy budapesti Esterházy Művészeti Központ megalapítására is.