A magyar cégvezetők bizakodóbbak, mint tavaly, ellentétben a nemzetközi felmérés eredményeivel, ahol csökkent az optimizmus - mondta el a kutatás eredményeit bemutató sajtótájékoztatón Nick Kós, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. (PwC) vezetője. Mint mondta, a magyar felmérés egy kicsit eltért a nemzetközitől, hiszen az itteni cégvezetők specifikus kérdéseket is kaptak, melyek többek közt az IMF-fel, illetve a kormány által bevezetett különadókkal is foglalkoztak.

A hazai felmérés során 171 cégvezetővel készített interjút a PwC, így elmondható, hogy valóban a cégvezetők véleményét tükrözik az eredmények - emelte ki Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnöke. Szerinte a felmérés jól mutatja, hogy a legnagyobb problémát a bizalom és a kiszámíthatóság hiánya jelenti. A bizalom hiánya minden területre kiterjed, hiszen a vállalkozások, a bankok, illetve az állam mind bizalmatlan a másik iránt, de ez utóbbinak még a külföldi piacokat is meg kell nyugtatnia.

A 2. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérése szerint a hazai vezérigazgatók 60 százaléka bízik abban, hogy cégének bevételei nőni fognak a következő egy évben, ez pedig 13 százalékkal magasabb érték, mint az egy évvel korábbi felmérés mutatott. Hosszabb távon még inkább erősödik az optimizmus, hiszen a következő 3 évre már 71 százalék vár növekedést - mondta el Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó és jogi szolgáltatások vezető partnere. Nemzetközi szinten ennél jobbak az eredmények, ott már 81 százalék vár növekedést rövidtávon, míg három éves távlatban már 90 százalék. Amennyiben azt nézzük, hogy a vezetők hány százaléka biztos teljesen a növekedésben, úgy a legjobb eredmények Oroszországból (64 százalék), Indiából, Mexikóból, Brazíliából, Kínából, Németországból, USA-ból, Egyesült Királyság, illetve a magyarral azonos szinten lévő Japán követ (13 százalék), ezzel pedig mind a francia, mind a koreai vezérigazgatók előtt vagyunk.

A gazdaság megítélése már nem ennyire jó, a magyar cégvezetőknek mindössze az öt százaléka gondolja úgy, hogy javulás várható - globálisan 18 százalékot mért a PwC.

Kitörési módok, félelmek és a kormányzattal kapcsolatos elvárások

Növekedési lehetőséget 33 százalékban új termék, vagy szolgáltatás bevezetésében látják a magyar cégvezetők, 22 százalék pedig nagyobb szeletet szeretne a hazai piacból kihasítani, míg 12 százalék úgy gondolja, hogy új piacokra való nyitás lehet a megoldás. Nemzetközi szinten is hasonló eredmények születtek, igaz ott 32 százalék a helyi piacon terjeszkedne, 22 százalék pedig új termékben gondolkodik.

Továbbra is Németországot nevezte meg a legtöbb cégvezető (25 százalék), mint legfontosabb partnerországot. Ez így volt tavaly is, azonban amíg akkor Oroszország foglalta el a második helyet, addig idén már Románia, de még szembetűnőbb Kína előretörése, amely a tavalyi 10. hely után idén már felállhatott a dobogóra is. Nemzetközi szinten a távol-keleti ország vezet, az Egyesül Államok előtt.

Amikor a félelmeikről kérdezték a magyar cégvezetőket, úgy 84 százalék a kormányzati intézkedéseket, az államháztartás hiányát, illetve az adósságterhet nevezte meg. Nyolcvan százalék a kiszámíthatatlan gazdasági növekedéstől, 73 százalék a növekvő adóterhektől fél - ezek az eredmények Lőcsei szerint nagyjából megegyeznek az egy évvel korábbihoz képest, mindössze egy kis javulás látható. Az árfolyamok ingadozását is 71 százalék említette, 62 százalék szerint pedig a túlszabályozottság jelenti a legnagyobb gondot. Érdekesség, hogy gyors technológiai váltásban mindössze a magyar cégek 13 százaléka bízik, míg nemzetközi szinten ezt jóval többen, a megkérdezettek közel fele (42 százalék) említette.

A vezérigazgatók túlnyomó többsége szerint (83 százalék) nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kormányzattal való együttműködésre - ez nem magyar sajátosság, globálisan 85 százalék említette ezt. Ugyanakkor külföldön az ügyfelek (97 százalék) és a versenytársak (90), foglalják el a képzeletbeli dobogó első két helyét, addig itthon az ügyfeleket 82, a versenytársakat pedig 75 százalék említette. A magyar vezetők 60 százaléka szerint képzett munkaerő létrehozása lenne a kormányzat legfontosabb feladata, 59 százalék stabilizálná a pénzügyi szektort, míg 29 százalék a szegénység és az egyenlőtlenségek felszámolását kérte.

Nagyobb hangsúly az innovációra

Költségcsökkentés, mint a legfontosabb versenyképesség növelő tényező - a magyar vezetők 61 százaléka gondolta így, ez pedig 12 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban (nemzetközi szinten 70 százalék említette ezt). A versenyképességet a hazai főnökök 48 százaléka szerint a működési hatékonyság javítása is segíti, 37 százalék új technológia bevezetésében látja a kiutat, 34 százalék emelné a szolgáltatás színvonalát, míg 31 százalék az innovációt és a kutatás-fejlesztést említette. Ez utóbbi Futó szerint óriási kitörési lehetőség lenne az ország számára, azonban a finanszírozási nehézségek miatt egyelőre jelentősek elmaradások. Márpedig az EU-elképzelései szerint 2020-ra a GDP 3 százalékát kellene erre költeni, ahhoz pedig, hogy ezt elérhessük nagyon sok teendő van - többek közt szorosabbá kellene tenni az együttműködést az egyetemek és a vállalatok között. Ugyanakkor pozitívumnak nevezte az MGYOSZ vezetője a Jeremie-alapokat, melyből már eddig is számos vállalakozást támogattak. A finanszírozás nehézségeit egyébként a vezetők 21 százaléka említette, akik elmondták azt is, hogy emiatt közel harmaduknál elmarad a korábban tervezett piacnyitás, nem vezet be új terméket, vagy éppen nem a tervezettel megegyező mértékben növeli a kapacitását.

A felmérés szerint a cégvezetők 17 százaléka a vállalati létszámot 5 százaléknál nagyobb mértékben vágná meg, 14 százalék ennél kisebb mértékű elbocsátásokat tervez, 37 százalék nem kíván változtatni a létszámon, 12 százalék 5 százaléknál kisebb mértékben növelné az alkalmazottak számát, míg ennél nagyobb mértékű bővítési terveiről 13 százalék számolt be.