Mindent elmond az európai válságkezelés kaotikus állapotáról, hogy a német pénzügyminisztérium órákon belül cáfolta a Wall Street Journal (WSJ) cikkének címét, amely azt sejtette, hogy a berlini kormány megingott az eurózóna közös pénzügyi felelősségvállalásának elutasításában, illetve abban, hogy azt csak hosszabb távon, a teljes fiskális unió kiépítésével együtt tartja megvalósíthatónak. A Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterrel készült interjú címe − Berlin Blinks on Shared Debt − nem tűnt túlzónak, hiszen Schäuble például azt mondta, hogy a német kormány elfogadhatja az övezet adósságának bizonyos fokú közös vállalását, amint meggyőződik arról, hogy a tagországok fiskális politikájának európai ellenőrzés alá vétele visszafordíthatatlan folyamattá vált. Mindez az európai alapszerződés megváltoztatása előtt megtörténhet − tette hozzá a miniszter.

Mégis eszik forrón a kását?

Kapcsolódó

Ezt a megfogalmazást a WSJ úgy értelmezte, hogy Berlin álláspontja rugalmasabb lehet annál, amit a megfigyelők feltételeztek, miután Angela Merkel néhány napja kijelentette: amíg él, nem lesz eurózónás adósságmegosztás. A lap kiemelte, hogy Berlin ezt megelőzően semmiféle felelősségmegosztásról nem volt hajlandó tárgyalni az európai alapszerződés módosítása előtt − ami évekbe telhet −, azaz "a nem eszik olyan forrón a kását" jegyében terelte a vitát a közös felelősség, illetve a fiskális unió összedrótozása felé.

Schäuble az interjúban jelezte: rövid távú intézkedésekkel is fel kell lépni az ellen, hogy a magántőke elvándoroljon az európai államok kötvénypiacáról. Az erre rendelkezésre álló lehetőségek között szerepel, hogy az európai stabilitási alapok (EFSF és ESM) vásárolják a bajban lévő országok állampapírjait. A reformpolitikát követő, de a kötvénypiacon ennek ellenére nyomás alatt lévő államok kérhetnék ezt a beavatkozást − fejtegette, hozzátéve, hogy ellenzi az alapok automatikus közbelépését (ez Mario Monti olasz kormányfő javaslata volt).

Feltámadhat a fiskális cár ötlete

A pénzügyminiszter végül felelevenítette az európai "fiskális cár" pozíciójának régi ötletét, azaz egy olyan uniós tisztviselő kinevezését, akinek joga lenne felülírni az euróországok költségvetését, ha azok nem felelnek meg a monetáris unió szabályainak. Emellett büntetéseket szabhatna ki a vétkesekre, hogy visszaterelje őket a fegyelmezett gazdálkodás útjára. Német vezető körökben a görög költségvetés ellenőrzésével kapcsolatban merült fel egy fiskális cár kinevezésének ötlete, amit Athén harciasan elutasított, mondván: semmilyen helytartót nem tűrne el az ország élén.

A Schäuble-nyilatkozat értelmezésének heves elutasítása ugyanakkor színjáték is lehet. Erre utal, hogy a Financial Times már előtte arról cikkezett, hogy a háttérben a rövid távú válságkezelés olyan lépésein dolgoznak a szakértők, amilyeneket a német pénzügyminiszter is pedzegetett. Szó van arról, hogy az EFSF és az ESM olasz és spanyol kötvényeket vásároljon − valószínűleg inkább közvetlenül a kormányoktól, mint a szabadpiacon. Ez egyben azt is jelentheti, hogy Rómának és Madridnak újabb reformlépéseket kellene vállalnia az engedményért.

"Jófelé halad Merkel"

További intézkedés lehet, hogy a spanyol bankok feltőkésítésére fordítandó összegeket ne a kormányon keresztül, hanem speciális befektetési alapok közvetítésével juttassák el céljukhoz. Emellett az euróországok lemondhatnak arról, hogy államcsőd esetén elsőbbségi státust élvezzenek a kielégítendő hitelezők sorrendjében − utóbbi értelemszerűen növelné a magánbefektetők bizalmát az államkötvénypiacok iránt. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa az európai gazdasági-pénzügyi vezetők egy kisebb csoportjával folytatott megbeszélése után kijelentette: a csúcsnak mindenképpen hoznia kell olyan döntéseket, amelyek rövid távon stabilizálják a piacokat.

Francois Hollande francia államfő Angela Merkel német kancellárral folytatott szerdai tárgyalásai alapján úgy vélte, hogy Párizs és Berlin lényegében megegyezett a gazdasági növekedést serkentő intézkedésekről, ám az eurózóna stabilizálása érdekében teendő lépésekről még vita van a felek között. A France 2 tévétársaságnak nyilatkozva kijelentette: a növekedés ügyében közös pontokat találtunk, Merkel szerencsére abba az irányba halad, amelyikbe ő is szeretné. Megegyezés van köztük a pénzügyi tranzakciós adóról és arról, hogy támogatni kell a kötvénypiaci nyomás alatt lévő Spanyolországot és Olaszországot.

Beavatkozási lehetőségek
IntézkedésekCéljuk és hatásuk
Rövid távú lépések
Bankok közvetlen feltőkésítéseAz ESM felhasználása a spanyol bankok feltőkésítésére. Az igénybe vett forrás növeli a spanyol államadósságot, ennek elkerüléséhez módosítani kellene az alap szabályzatát. Utóbbit Berlin ellenzi.
Banki jogosítványok adása az ESM-nekAz alap hozzáférhetne az ECB forrásaihoz, ami felpumpálná tőkeerejét. Mérsékelné a piaci aggodalmakat, de az ECB és Németország ellenzi.
Az elsőbbségi hitelezői státus feladásaÁllamcsőd esetén az EU nem élvezne elsőbbséget a törlesztési sorrendben. Növelné a piaci befektetők bizalmát az államkötvények iránt, de a kormányok az adófizetők pénzének megóvására hivatkozva ellenzik.
Közös bankfelügyeletAz ECB felügyelete alá vonnák a legnagyobb európai bankokat. Központi ellenőrzést biztosítana cserébe a pénzintézetek feltőkésítéséért.
KötvényvásárlásAz ECB és/vagy az ESM olasz és spanyol állampapírokat vásárolna, hogy lenyomja azok piaci hozamát. Mérsékelné a kormányok elszántságát a reformok végrehajtására.
Növekedési paktumA GDP bővülésének ösztönzése strukturális alapok átcsoportosításával és projekteket finanszírozó kötvények kibocsátásával. Csak enyhén mérsékelné a megszorítások fékező hatását, de mindenki támogatja.
Hosszú távú lépések
BankunióKözös bankfelügyelet, adósságtörlesztési alap és betétbiztosítás létrehozása, forrását valószínűleg EU szintű adóból teremtenék elő. Megtörné az államadósságok és a banki rossz hitelek növekedésének spirálját. Berlin ellenzi az eurózónás adósságtörlesztés garanciának megosztást.
Eurokötvények, eurokincstárjegyekCsökkentené a tagállamok hitelköltségeit a visszafizetés közös garantálásával. Németország szerint csak a teljes fiskális unióval együtt vezethető be.
Forrás: Financial Times