A piacon már folyamatosan a következő orosz gázellátási szigorítást árazzák. A mostani áremelkedés nem arról szól, hogy Bulgáriát és Lengyelországot lekapcsolták a tranzitról, hanem hogy negyedére esik majd vissza az ellátás

– mondta a Napi.hu-nak egy nemzetközi gázkereskedő cég szakértője, aki a téma átpolitizáltsága miatt nem nyilatkozhatott névvel. A gázipari elemző szerint a szerda délutáni európai nagykereskedelmi határidős kontraktusoknál látható gázárak – amelyek mintegy 20 százalékkal, megawattóránként 106 eurós szintreemelkedtek – már egy a teljes kontinenst érintő ellátási válságot képeznek le. Már azt árazzák a kereskedők, hogy újabb országokat érinthet majd  a beszüntetett gázexportot.

„A legfájóbb Németország ellátásának lekapcsolása lenne, viszont politikai szempontból ez hajthatná Vlagyimir Putyinnak a legtöbb hasznot: a német gazdaság már az első hónap végére recesszióba kerülne, ha a Gazprom leállítja az Északi Áramlat 1. vezetéket” – magyarázta a forrás. Aki szerint már a most látott, az egy évvel ezelőttinél hatszor magasabb árak is válsággal fenyegették az EU legnagyobb gazdaságát. Mint említette, az euró - amelynek árfolyama február óta folyamatosan csökken - szerdán ötéves mélypontra esett a dollárral szemben.

A szakértő szerint az EU-szerte alkalmazott hatósági árak bevezetése a földgázra és a villamos energiára is jelentős költségemelkedési kényszert jelenthetnek, amivel a tagállami költségvetéseknek kell majd megküzdeniük. A magyar rezsicsökkentési modell például szerinte már az elmúlt egy hónapra számoltan is 10-15 százalékkal nagyobb kiadást jelenthet a büdzsének.

A GKI április eleji becslése szerint a rezsicsökkentés fenntartásának költsége idén elérheti az 1300 milliárd forintot, ami családonként 320 ezer forintot jelent. Ha valóban 10-15 százalékos plusz kiadással terheli a jelenlegi áremelkedés a költségvetést, akkor akár 1495 milliárd forintba is kerülhet ez a tétel. Mivel a forint is jelentős mértékben gyengül, az import energiaköltségek pedig jellemzően euróban és dollárban denomináltak, a reál többletkiadás akár 1750 milliárd forint is lehet a nemzetközi gázpiaci kereskedő szerint.

Az EU visszazsarolná a Gazpromot

Az Európai Bizottság részéről Ursula von der Leyen, az EU végrehajtó testületének elnöke csak egy óvatos nyilatkozatot tett, mindössze megbízhatatlannak nevezte az oroszokat. „A gázszállítás egyoldalú leállítása egy újabb kísérlet Oroszország részéről arra, hogy a gázt eszközül használja zsarolás céljára. Ez indokolatlan és elfogadhatatlan, és ismételten jelzi, hogy Oroszország megbízhatatlan gázszolgáltató” – mondta a politikus, aki szerdai sajtótájékoztatóján csupán egy félmondatot szánt még minderre, azt mondta, hogy „összehangolt válaszlépésre készülnek”.

A Napi.hu brüsszeli diplomatáktól úgy értesült, hogy balti nyomásra már egy javaslatról már folynak egyeztetések:

ha senki nem hajlandó rubelben fizetni Oroszországnak, akkor egyszerűen nem lesz vevője. Ha nincs vevő, akkor Oroszország elveszíti legfőbb bevételi forrásait, ami után a rubel árfolyama meredeken esne, valamint a háború költségeit sem tudná Putyin sokáig finanszírozni.

A diplomaták szerint logikailag ugyan ésszerű lépés lenne a Gazprom visszazsarolása, de gazdasági szempontból ez akár komoly kockázatvállalást is jelentene. „Ez egy orosz rulett helyzet, amiben az a kérdés, hogy kilövi magát előbb fejbe: ha a német gazdaság borul, akkor vele zuhan az euróövezet legtöbb országa, ha Oroszország bedőlése következik be hamarabb, akkor viszont az ukrajnai konfliktus is nyugvópontra juthat” – foglalta össze a helyzetet egyikük a Napi.hu-nak.

Németország és Oroszország válságos ki-ki meccse

A javaslat – tudomásunk szerint még nem jutott el hivatalos formában a tagállamok kormányaihoz – viszont a diplomaták szerint könnyen megbukhat több ország vezetésén is. „Orbán Viktor és kormánya már jelezte, hogy abban fizetne az orosz gázért, amiben Putyin kéri. Ami várható reakció volt, de Németország nagy kockázatot vállalna egy ilyen döntéssel, míg Ausztria is vonakodna egy teljes leállítástól a tranzitdíjak elvesztése miatt” – magyarázták a várakozásokat.

Németország a gázellátása 55 százalékát, a kőolajszükségletének 34 százalékét fedezi orosz importból. Ha ez kiesik, akkor az IWH német gazdaságkutató szerint Nyugat-Németországot gazdasági struktúrája miatt jelentősen jobban érintené a válság: a bruttó hozzáadott érték csökkenése itt 173,1 milliárd eurót tenne ki. Mindez Kelet-Németországban csak 27,1 milliárd eurót érne el. A foglalkoztatás csökkenése nyugaton nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal csökkenne, míg a keleti tartományokban 5,6 százalékkal. De ez így is, úgy is azt jelentené, hogy ezzel a lépéssel recesszióba zuhanna a német gazdaság.

A diplomaták szerint az Olaf Scholz kancellárrá választása óta lassabb és óvatosabb német vezetés egyelőre se igent, se nemet nem mondott a teljes rubelfizetési tilalomra. „Az egyetlen kormányfő, amelyik hajlandó euró és dollár helyett fizetni, az Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Ettől még a teljes tilalom ellen lenne Ausztria is, de Szlovákia sem biztos, hogy elengedné Nagykapost [a legnagyobb szlovákiai gázterminál, amely Ukrajnából továbbít orosz gázt – a szerk.]” – mondta egy forrás a Napi.hu-nak. De mindez egybevág azzal az értesüléssel is, ami néhány órával ezelőtt a Guardianban jelent meg ezügyben.

A Gazprom annyit közölt – a Bloomberg szerint –, hogy mindössze négy európai vásárló fizetett orosz rubelben. Ez vélhetően legalább egy magyarországi beszerzőt és legalább egy németet fed le. Más országok egyelőre nem tettek bejelentést a rubeles fizetésről.

Oroszország viszont még nagyobb pofont kapna, ha az EU vagy az orosz kőolaj-, vagy az orosz gázbehozatalt leállítja. Ezen a héten a Kreml egyik leghangosabb kritikusa, Mihail Hodorkovszkij azt mondta, hogy „ha Putyinnak át kell irányítania az olaj- és gázexportot az európai piacokról az ázsiai piacokra, akkor bevételeinek több mint felét elveszíti” – idézte az orosz exmillárdost az Insider. - Képes lenne-e folytatni a háborút, és meddig lenne képes folytatni azt ilyen körülmények között? Nehéz megmondani. De úgy gondolom, hogy ez egy nagyon komoly csapás lenne – nyilatkozta a lapnak a Putyin által előbb éveke bebörtönzött, majd Oroszországból elüldözött Hodorkovszkij.

A kiskapu és a rubelfizetési tilalom

Az Európai Bizottság múlt heti jogértelmezése szerint jelenleg nagyon nehéz úgy rubelben fizetni a Gazpromnak, hogy az ne sértse a nemzetközi szankciókat. Ehhez a vásárlóknak egy orosz bankban kell nyitniuk egy eurós vagy dolláros számlát, amit aztán a Gazpromnak kell rubelre váltania. Ez viszont csak részben biztosítja azt, hogy az orosz államadósság-finanszírozásban és a központi bank műveleteit ne támogassák az európai cégek vagy kormányok, mivel ez is erősíti a rubel árfolyamát.

Az orosz kormány számos lépéssel mesterségesen növelte a keresletet a rubelért, így az ugyan kétéves csúcsponton volt az euróval szemben kedden. Valójában azonban mindez inkább annak köszönhető, hogy a cégek és magánszemélyek nem vásárolhattak rubelért eurót vagy dollárt, így a belföldi magán devizakészletek terhére indult be a drágulás.
A csak rubeles gázvásárlási szabály szintén mesterségesen erősítette volna az árfolyamot.

Ha a baltiaktól induló teljes rubelfizetési tilalom átmenne, akkor ez a kiskapu is bezáródna. Ami eldöntené az első dominót az orosz - de akár a német vagy a magyar gazdaságban.

Eszköztelen lehet az EU

Az EU kezében gyakorlatilag semmilyen olyan eszköz nincs, amivel ne járna rosszabbul, mint Moszkva. Az oroszoknak csak az unió után fáj bármi, amit Brüsszelben megszavaznak – értékelte a Napi.hu-nak Hetesi Zsolt, energetikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Az elemző úgy látja, hogy az Uniónak életbevágóan fontos az orosz gáztranzit fenntartása. Elmondása szerint a németországi és magyar gázerőművek szinte kizárólag ezzel működnek, és itthon ezügyben mindössze annyi mozgástér van, hogy lassan két éve inkább több importáram kerül a villamos energia mixbe, minthogy a tartalék gázerőművekre terhelnék mindezt.

Kapcsolódó

Hetesi Zsolt közölte: azzal sem érdemes számolni, hogy a tavasz miatt melegszik a levegőhőmérséklet. „Az időjárási tényező elenyésző hatással bír, az biztos, hogy a fűtési szezon után mihamarabb el kell(ene) kezdeni feltölteni a tározókat. Ráadásul most Európában mindenki mindenhova betározna, ahová csak tud, ami a kereslet iránti vágyat még tovább élénkíti; és így a rubelben elszámolás és fizetés tiltásának kijátszása "akár fű alatt is" megtörténhet.

A szakértő úgy látja, hogy az oroszok Bulgáriát már kitették „a kosárból", és Lengyelország esetében ez csak azért nem biztos még, "mert a Jamal-vezeték Németországban végződik”. Hetesi szerint így viszont az a helyzet áll elő - ami Ukrajna esetében 2009-ből is ismert, és a bolgárok már jeleztek is -, hogy az országon áthaladó orosz tranzitgáz vezetéket fogják megcsapolni, ha a helyzet úgy kívánja.

Szófia nem várhatja meg a döntést

Itt érdemes kitérni Bulgáriára, amely mint a szakértő is jelezte, különleges helyzetben van. Mivel a Gazprom nem hajlandó gázt szállítani az országnak, de a Sztrandzsában lévő gázátnyomóállomáson továbbra is érkezik földgáz, amelyet a Balkánon át Szerbiába és Magyarország felé továbbítanak. Bulgária így két dolgot tehet:

  1. a szerződésszegésre hivatkozva leszívhat gázt a szerb és magyar tranzitokból, ami vélhetően sem a belgrádi, sem a budapesti vezetésnek nem tetszene, de a Gazprom is szót emelhet ellene (az Indexnek nyilatkozó elemző szerint ekkor az orosz gázcég állítaná le az összes tranzitot), vagy
  2.  Bulgária ahogy van leállíthatja a gáztranzitot a szerződésszegésre hivatkozva. 

Egyik forgatókönyv sem lenne kedvező, azonban mind a kettő valamilyen módon racionális lépés lehet Szófia szempontjából. Ha teljesen elzárja a szállítmányokat, a kártérítési igényeket tovább tolhatja a Gazpromra, miközben a gázcéget elválasztja több vevőjétől és a bevételei egy jelentős részétől. Ha viszont a bolgárok a saját szükségleteikhez csapolják meg a tranzitvezetéket, akkor Magyarország ellátási helyzete romlana.

A legfrissebb jelentések szerint a Kiril Petkov miniszterelnök vezette kormány azonban egyelőre egy finomabb megoldást választva vág vissza Oroszországnak.

Ha belépünk egy olyan forgatókönyvbe, amelyben az orosz gázt 100 százalékban elzárják Bulgáriától, akkor a villamosenergia-export leállítása lesz a mi intézkedésünk, hogy a háztartásoknak legyen energiájuk. A jó hír azonban az, hogy a gázvezeték (Bulgárián keresztül) Szerbiát és Magyarországot is ellátja, ezek pedig továbbra is Oroszország stratégiai partnerei, így kicsi az esélye, hogy ez bekövetkezik

– mondta még februárban, az oroszok ukrajnai inváziójának kezdetekor a bolgár politikus.

Most, a gázellátás leállítására válaszul sem azt ígérte a Petkov-kormány, hogy megdézsmálnák vagy leállítanák a Szerbia felé tartó tranzitot, mindössze jelezték, hogy Bulgária épp felülvizsgálja a Gazprommal kötött összes szerződését. Ide értve „az orosz gáz Szerbiába és Magyarországba irányuló szállítását is.” A bolgár miniszterelnök a nagyobb nyomaték kedvéért pedig azt jelezte  – ahogy arról a bolgár Dnes portál is beszámolt -, hogy nem engednek az egyoldalú zsarolásnak.

Alekszandr Nikolov bolgár energiaügyi miniszter néhány órával később már azzal hűtötte a kedélyeket, hogy egyelőre nem hoznak olyan döntést, amely veszélyt jelentene Szerbiára vagy Magyarországra. Csupán megmutatták, hogy az eszkalálódó helyzetben Bulgária sem teljesen védtelen.