Az Európai Bizottság költségvetési védelmi intézkedéseket javasolt az Európai Tanácsnak a feltételességi rendelet alapján a jogállamisági mechanizmus részeként. Az Orbán Viktor vezette kormány nem tudott kellően megnyugtató válaszokat adni az április óta tartó egyeztetéseken, így a kohéziós források 65 százalékának felfüggesztését javasolják a tagállamokat tömörítő testületnek, ahol az uniós pénzügyminiszterek dönthetnek a magyar források sorsáról.

Ahogy arról korábban írtunk, több fronton is harc van az Európai Bizottság és a kormány között:

  • még nem írták alá a felek a partnerségi megállapodást, mely a 2021-2027-es időszak hétéves uniós költségvetésének forrásait érinti,
  • a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásairól sincs megegyezés, egyelőre nem fogadták el a magyar helyreállítási terveket,
  • valamint külön formában zajlik a már említett jogállamisági eljárás is.

Bár a partnerségi megállapodás is a teljes EU-s költségvetési támogatásról szól, egyelőre ezt nem a jogállamisági eljárás miatt nem írták alá a felek, egyszerűen a források felhasználásának jogi keretet nyújtó szabályokról sem sikerült megegyeznie az Orbán-kormánynak Brüsszellel. Itt nem feltétlenül korrupciós aggályok hátráltatják a megegyezést, hanem szigorúbban kezelné a Bizottság a beruházások támogatását, valamint az operatív programok tervei közül sem támogatnak többet.

A jogállamisági eljárás, viszont a helyreállítási forrásokat is üti

A mostani bizottsági javaslat az összes magyar uniós költségvetési forrás alig 20 százalékára vonatkozik, azonban még kétszer ennyi pénz sorsa forog kockán – jelezték a Napi.hu-nak brüsszeli, a tárgyalásokra rálátó források. 

Állításuk szerint ugyan a helyreállítási alap kapcsán fontos megjegyezni, hogy a felhasználási célokat illetően egyelőre nem megfelelő a magyar tervek. Az RRF célja, hogy a járvány gazdasági és társadalmi hatásaira reagáljon, emellett a zöld és digitális átállást segítse elő. A program költségvetésének meghatározó része az egészségügy, az oktatás és a környezetbarát közlekedés fejlesztése. Azonban az is fontos, hogy termelő, vagy hatékonyságjavító intézkedéseket támogassanak belőle. A magyar tervek viszont – legalábbis Brüsszel szerint – túlságosan sok olyan elemből állnak, amelyek sem az energiaátmenetet nem segítik, sem nem növelik a pénzügyi ellenállóképességet.

Viszont a jogállamisági eljárással is összefügg, hogy a jelentések elkészítésénél figyelembe vették az RRF terveit is, valamint a helyreállítási alapnál fontos, hogy az Európai Bizottság biztosította, hogy a gazdaságélénkítési és rugalmassági eszközt az európai szemeszter keretében tett ajánlások végrehajtásához szükséges reformok ösztönzésére használják fel. A tagállamok gazdaságélénkítési és alkalmazkodóképességi tervei fontos reformprioritásokat tartalmaznak, például az üzleti környezet javítását a hatékony közigazgatás és igazságszolgáltatási rendszerek révén.

Épp utóbbiaknál van a keresztmetszet: a Napi.hu brüsszeli diplomata forrásokból úgy értesült, hogy ahogy a tárgyalásokon is jelezték, hogy a magyar közbeszerzési rendszer nem elég transzparens, versenykorlátozó, valamint korrupciós kockázatokat hordoz magában, úgy ez az RRF esetében is probléma. 

„5,8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást addig nem folyósíthatnak, amíg a jogállamisági eljárás nem zárul le” – ismertette egy forrásunk, aki szerint legkorábban akkor történhet meg egyáltalán a magyar helyreállítási tervek elfogadása, ha letelik a pilot időszak, ami alatt a magyar kormány bizonyíthatja, hogy segíti a korrupció elleni harcot, javít a versenyjogon és garanciákat talál arra, hogy „ne a kormányhoz közeli üzleti érdekkörök” legyenek a közbeszerzések egyeduralkodói.

A teljes helyreállítási hitel is odaveszhet

Az 5,8 milliárd eurónyi forrás önmagában 2350 milliárd forintnyi felfüggesztett támogatást jelent az RRF-ből, amihez hozzájön a jogállamisági eljárás által érintett, vasárnap a Bizottság által ideiglenesen megvont 3000 milliárd forint. Ez nagyjából 5500 milliárdos kiesést is jelenthet.

De a jogállamisági eljárás kedvezőbb elbírálásához az Orbán-kormány egyelőre hiába terjeszti be – ígéreteinek megfelelően – jogszabály-módosításait a következő héten, a partnerségi megállapodás aláírása nélkül még hónapokig nem érkezhetnek Magyarországra uniós források – közölték a tárgyalásokra rálátó személyek lapunkkal.

Navracsics Tibor EU-ügyi miniszter azt jósolta az elmúlt héten, hogy tavasszal jöhetnek először utalások. Ha ez így lenne, és addig húzódik a jogállamisági eljárás, akkor a helyreállítási alap bő 3300-3500 milliárd a kedvezményes hitelkeretének lehívására már nem maradna elég idő, vagyis ezt a pénzt szinte biztosan elbukja a kormány.

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.