Még nem tudni, hány ezer, tízezer vagy akár több embert csaptak be többnyire kis zálogházak. És így azt sem tudni, milyen értékű csalást leplezett le lapunk. A Napi.hu által elsőként leírt trükk roppant egyszerű: első látásra előnyös feltételekkel kölcsönt nyújtani a zaciba csapott tárgyakra. A megszorult kisemberek ugyanis a zálogjegyeket olvasva azt hitték, előnyös feltételekkel kapnak pénzt értéktárgyaikért. Majd a kiváltáskor döbbentek rá: a néhány száz vagy ezer forint helyett ennek többszörösét kell kifizetniük, ha vissza akarják kapni a zálogba tett tárgyat.

Ahogy júliusban megírtuk, a cégek a teljes hiteldíjmutatóval (thm) vezették félre az ügyfeleket. A szabályok szerint ugyanis 90 napos futamidőre kell megadni a thm-et, s ennek plafonja a jegybanki alapkamat plusz 39 százalékpont (azaz jelenleg 40,35 százalék). Ezt be is tartották, de a futamidőt csak néhány napra - volt olyan cég, amely mindössze két napra - rövidítette le, s az erre vonatkozó thm-et írta le a zálogjegyre. A fennmaradó napokat türelmi időnek tüntették fel, amelyre viszont már horribilis kamatot és thm-et számoltak fel, ezt azonban sokszor már is nem nyomtatták rá a zálogjegyekre. Az így becsapott ügyfelek hosszú éveken át nem reklamáltak, lenyelték bosszúságukat és a pluszköltségeket. Csak a Napi.hu cikke nyomán döntöttek néhányan úgy, hogy pertársaságot alakítva próbálják meg elérni a kárenyhítést vagy kárpótlást.

Kapcsolódó

Reagált a felügyeleti hatóság is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) írásos válaszában közölte, az ilyen típusú konstrukciókat kínáló intézmények számára fogyasztóvédelmi figyelmeztetést adtak ki. Ennek eredményeként 17 pénzügyi intézmény már kivezette vagy jelenleg vezeti ki termékei közül a 30 napnál rövidebb futamidejű kézizálog-konstrukciókat. Ez azt jelenti, hogy idén októberre a korábban érintett piaci szolgáltatók csaknem négyötödénél megszűnt a rövid futamidejű kézizálog konstrukció.

Az ügyben érintett egyik pénzintézet vezetője sajátosan indokolta a kétnapos futamidős konstrukció - a kifejezésével élve kreatív konstrukció - bevezetését és alkalmazását. A neve mellőzését kérő bankár szerint a kézizálog-hitelezés olyan magas költségekkel jár, amit csak ilyen "kreatív megoldással" tudtak ellensúlyozni. E megoldást szerinte a nagy zálogcégek vezették be, a kicsik kénytelenek voltak felvenni a kesztyűt. A hatóság szerinte ezeket a "becsapós"  konstrukciókat jóváhagyta, és működhettek egészen idén nyárig. ( Itt jegyeznénk meg, hogy az MNB egyetlen konstrukciót sem hagy jóvá előzetesen, így az "ultrarövid THM" metódust sem engedélyzte!)  Lapunk kérdésre, miszerint az ügyfelek átverését ez indokolja-e, már nem kívánt vagy tudott válaszolni az ilyen technikát alkalmazó egyik pénzintézet vezető beosztású embere.

A jegybank első ilyen tárgyú cikkünk megjelenése után vizsgálatba kezdett, de erőteljes intézkedést nem tett. Ugyanakkor lapunknak úgy fogalmaztak, hogy "azon intézmények esetében, amelyek továbbra is a nemkívánatos piaci gyakorlatot folytatják, az MNB - a rövid futamidejű konstrukciók mellett néhány egyéb, aggályokat felvető fogyasztóvédelmi témát is érintő - fogyasztóvédelmi témavizsgálatot indítottak 2015 szeptemberben. Jelenleg a várhatóan legalább 3 intézményt érintő vizsgálatok előkészítése zajlik." Hogy mely intézményekről van szó, egyelőre nem ismert, a korábbi jegybanki információkból csak az  tudható, hogy tavaly a piac több jelentős szereplőjénél vizsgálódtak: így a Royal Záloghitel Zrt.-nél, a Corner Záloghitel Zrt.-nél, a BÁV-Zálog Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél és az Orex-Zálog Záloghitelező Zrt.-nél. A lapunk által feltárt - zálogjegyekkel is bizonyított - visszaélések egyike sem e vizsgált zálogházakban történt.

Mivel a megkérdőjelezhetőnek tartott záloghitelezési mód mára jórészt megszűnt, a kérdés már csak az, hogy milyen kárenyhítésre számíthatnak az érintettek. Az MNB Pénzügyi fogyasztóvédelmi központjához 2015. június és szeptember 8. között  mindössze négy ügyféljelzés érkezett, ezek közül egy volt olyan fogyasztói bejelentés, amely a záloghitelezéskor alkalmazott türelmi időszakra, illetve annak tájékoztatásának hiányára irányult. A kézizálog-konstrukciók kapcsán ugyanakkor tájékoztatási hiányosságokra, a thm maximumára, valamint kereskedelmi kommunikációval kapcsolatos rendelkezések megsértésére vonatkozóan érkezett jelzés.

A jelek szerint kárenyhítésre csak akkor számíthatnak, ha azt pertársaságba tömörülve próbálják elérni. A lapunk birtokában levő bizonyító erejű zálogjegyeket több takarékszövetkezet - Pannonhalma és Vidéke, Boldva és Vidéke ügynöke - és a MagNet Bank Zrt. állította ki. A pertársaságba tömörült rászedett ügyfelek mindegyike ez utóbbi pénzintézetet kívánja perbe fogni. A bank, amely közvetítő cégeken keresztül folyósította a jelzálogkölcsönöket, érdemben nem kívánt válaszolni elsősorban a kárenyhítést firtató kérdéseinkre. Válaszlevelüket alább közöljük:

"A Magyarországon működő összes zálogházi finanszírozás szigorúan szabályozott, MNB-engedélyköteles tevékenység. Minden ilyen konstrukcióra a zálogházak kérnek engedélyt a finanszírozó bankon keresztül, amelyet az MNB zálogházanként, konstrukciónként engedélyez. Így zálogházakat finanszírozó piaci szereplőként, a bank is mindenben törvényesen jár el. Minden egyes korábbi és új zálogházi szerződésre, díjstruktúrára MNB engedély van, amelyek szigorú engedélyezési procedúrán mennek át.

A bank tudomása szerint nem minősítette az MNB törvénysértőnek a zálogházi konstrukciók egyikét sem, és nem is vonta vissza egyik konstrukció engedélyét sem, hanem kezdeményezte az általa korábban engedélyezett termék átalakítását. Ez a korábbi, törvényes és engedélyezett - később átalakításra javasolt - konstrukció akkor a kis zálogházak életben maradását biztosította a legnagyobb zálogházi szereplővel szemben.

Közösségi bankként a zálogházak tevékenységéről a véleményünk, hogy nagyon sok mély szegénységben élő embernek a napi szintű túlélését segítik ezek a kis zálogházak, és mentik meg őket például olyan magán hitelezőktől, aki nem törvényes módon, a thm-plafon többszörösével adósítják el a szorult helyzetbe jutott magánszemélyeket. A kérdésekben megnyilvánuló állításokban szerepelnek olyan szófordulatok, amelyek tényszerűen nem helytállóak, hamisak, így akár rágalmazásként is értelmezhetőek" - írta lapunknak a pénzintézet.