A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége összegyűjtötte a felügyelőséghez érkező legjellemzőbb, energiaszolgáltatókat érintő fogyasztói panaszokat, amelyeket a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ismertetett. Az esetek túlnyomó részében a fogyasztók az anyagi helyzetüket közvetlenül érintő ügyekben nyújtanak be panaszokat, elsősorban a számlák összegét, azok jogalapját kifogásolják. A fogyasztók jelentős hányadának komoly gondot okoz az elszámoló számlákban szereplő részszámla-levonások, valamint az egyéb feltüntetett adatok, kifejezések és mértékegységek értelmezése.

Gyakori eset, hogy a mérőállás bediktálásának előre meghatározott időpontjára kevés figyelmet fordítanak a fogyasztók, így esetleges mulasztásuk esetén becsült számla kerül kiállításra. Amennyiben utóbb a fogyasztó újból bediktálja mérőórája állását, a korábbi becsült számláról sztornó-számlát készít a szolgáltató, ezt azonban a fogyasztók már nem, vagy csak nehezen tudják követni.

Elszámolási nehézségek

Jellemző problémaként jelentkezik az is, amikor a részszámlás fogyasztók nem megfelelő időben, vagy egyáltalán nem jelentik be a fogyasztási szokásaikban bekövetkezett változást. A megváltozott fogyasztási szokásokhoz igazodó részszámla-érték beállításának elmaradása a későbbiekben elszámolási nehézségeket okozhat, hiszen, ha a szolgáltató információ hiányában nem módosítja a részszámla értékét a változásnak megfelelően, a fogyasztók az elszámoló számlában jelentős eltérést tapasztalhatnak a korábban fizetett számláikhoz képest.

A számlázás vonatkozásában a legtöbb fogyasztói beadvány a számlakövetelést, annak összegét, jogalapját kifogásolta, de számos panasz irányult arra is, hogy a számlát nem, illetve késve kapták meg, illetve az is előfordul, hogy egyáltalán nem készült számla. Az elszámolási problémákhoz kapcsolódó panaszok szinte minden esetben a számlatartalmat, az éves elszámoló számlák értékét, illetve a fogyasztási időszakot kifogásolták.

A mérőórákkal, a méréssel, a leolvasással kapcsolatos beadványok az elosztói engedélyesek tevékenységére irányulnak, rendszerint hibás mérésre, hibás leolvasásra, vagy lejárt hitelesítésű mérőre vonatkozó fogyasztói panaszok formájában.

A fogyasztók gyakran nincsenek tisztában azzal sem, hogy a mérő állagmegóvása az ő feladatuk. Előfordult olyan eset, hogy a lakásfelújításból eredően a mérőberendezés összekarcolódott, ezért a fogyasztó azt átfestette, ennek következtében aztán a zárópecsétek, plombák meglétének ellenőrzése is akadályba ütközött, így azok esetleges hiányát sem észlelhették.

A fogyasztók a bekövetkezett sérüléseket nem minden esetben jelzik a szolgáltató felé, annak ellenére, hogy jelzési kötelezettségük van e téren, így a mérőóra sérülése miatt a szolgáltató által megállapított kötbérkövetelés esetén, a felróhatóságuk hiányára vezetett ellenbizonyítás is súlyos nehézséget jelent számukra.

Szabálytalan kikapcsolás

Több esetben érkezett a felügyelőséghez olyan típusú kérelem is, amikor a szolgáltató szabálytalan vételezés, vagy annak gyanúja miatt igazságügyi szakértővel vizsgáltatta meg a mérőórát. E beadványokban rögzített jogsértéseket elsősorban a szabálytalan vételezésből eredő érdeksérelmek okozhatják, az ilyen jellegű ügyek vizsgálata azonban a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe tartozik.

Gyakori eset az is, hogy a szolgáltató figyelmen kívül hagyta a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 29. § (3) bekezdésének rendelkezéseit, amely szerint a földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag 60 napot meghaladó tartozás esetében kezdeményezheti a földgázelosztónál, ezért emiatt számos esetben született elmarasztaló határozat a szolgáltatóval szemben.