Az NFM 2017 október 30-i közleménye szerint látványos eredményt hoztak az e-kereskedelemben végzett fogyasztóvédelmi ellenőrzések. E szerint 54 százalékról 14 százalékra esett vissza a fogyasztóvédelmi jogsértést ismételten elkövető webáruházak aránya 2017-ben. A jelentős javulás az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzéseit szigorító, 2016 decemberében az Országgyűlésben elfogadott törvénymódosításnak köszönhető a szaktárca szerint - emlékeztet a szakportál.

Az említett törvénymódosítás lényege egyébként az, hogy a kkv-webáruházak első alkalommal elkövetett jogsértése esetén továbbra sincs bírság, de az ismételt ellenőrzés során ugyanolyan hiba miatt 200 ezertől 2 millió forintig terjedő büntetést szabhat ki a fogyasztóvédelmi hatóság. A 2017 elejétől élő új szabály fonák oldala, hogy más értékesítési csatornák esetében a fogyasztóvédelmi bírság legkisebb összege 15 ezer forint. A különbség tizenháromszoros, a 200 ezer forintos minimumbírság kizárólag az e-kereskedelemben létezik.

Kapcsolódó

És a lényeg - rengeteg a mulasztás

Tény, hogy a webáruházak - döntő részben a kkv-k - rengeteg adminisztrációs, tájékoztatási hibát követnek el, a korábbi években is ez volt a jellemző. De hát ezeknek a hibáknak a jelentős része csekély súllyal bír, hiszen nem veszélyeztetik a vásárló egészségét, biztonságát, vagy éppen más valós érdekeit. Ezt az is alátámasztja, hogy a súlyosan vétő webáruházak aránya - erről már nem szól a közlemény - sokkal kisebb, 20 százalék körül van. A Blokkk.com szerint a kormányzati értékelés bökkenője csupán az, hogy az ellenőrzéseken valamilyen hibával lefülelt webáruházak 88 százalékos aránya - az utolsó nyilvános adat szerint ennyi volt 2015-ben - nem változott, ezt a szaktárca el is ismeri.

Ez a gyakorlatban a vásárló oldaláról azt jelenti, hogy ha weben vásárol, egy fikarcnyit sem változott 2017-ben annak a valószínűsége, hogy hibás webáruházba ütközik. Ennek alapján semmit sem ért a bírságszigorítás,

Hány webáruházat büntetett meg a hatóság?

Az NFM szerint az ismételten fülön csípett webáruházak közül, tehát akiket másodszor is, ismételten ellenőriztek - a korábbi években tapasztalt 54 százalékhoz képest mindössze 14 százalékuknál volt szükség bírság kiszabására, amely szerintük látványos fejlődést jelent.

Nos, a nyilvános adatok szerint 2012-2015 között, négy esztendő alatt összesen 22 webáruházat bírságolt meg a hatóság, 2015-ben például mindössze hármat. A 2017 évi ellenőrzésekről szóló közleményből viszont nem derült ki, hogy hány webáruházat ellenőrzött ismételten a hatóság, így az sem, hányszor szabtak ki 200 ezer forint legkisebb bírságot. Az említett 14 százalék akár azt is jelentheti, hogy darabszámban az előző, 2016 évinél több webáruházat bírságoltak meg, de akkor - egy másik oldalról közelítve - hol itt a javulás

Milyen vétség vannak? A Blokkk.com szerint ennek az adatnak a hiánya értékelhetetlenné teszi a tájékoztatást, súlytalanná a minősítést. Természetesen, ha ismertté válnak megfelelő újabb adatok a webáruházak ellenőrzéséről, akkor lehet majd pontosabban értékelni.

Súlyos bírságot csak súlyos vétség után

Ha ilyen rémisztő a helyzet, de a bírságemelés semmit sem változtatott ezen, akkor inkább más irányú megoldást kellene keresni. Az adóhatóság például már kitalálta az úgynevezett támogató eljárást, aminek lényege, hogy a vállalkozással együtt javítják ki a hibát. Ez nem ellenőrzés, bár jegyzőkönyv felvételével zárul. És működik.

A szokásos 15 ezer forintnál nagyobb legkisebb bírságot pedig csak a súlyosan vétkező webáruházak esetében lenne célszerű egyáltalán mérlegelés tárgyává tenni. Ennek oka az, hogy ismételt ellenőrzéskor, ha a feltárt hibát már korábban is elkövette a webáruház, akkor annak bármilyen csekély a súlya, a bírságkiszabás 200 ezer forintnál indul. Ez messze nincs arányban az általános 15 ezer forintos alsó bírsághatárral, főleg, ha ugyanolyan hibáról van szó.

A portál szerint nem okozna nagy nehézséget egy magasabb bírsághatár rányomása a kizárólag súlyos hibát vétő webáruházakra. Ennek oka egyszerű, hiszen a súlyosan vétő webáruházakat amúgy is köteles közzétennie az NFM-nek, ez ugyancsak egy 2017-től élő új szabály (a súlyos hibákat egy kormányrendelet határozza meg).

Mi lesz a durva hibák után?

A súlyosan vétő webáruházak száma 100 körül van jelenleg, az NFM fogyasztóvédelmi oldalán található összegzés szerint. Ez viszont azt is jelenti, hogy az ellenőrzött webáruházaknak ugyan 88 százalékát elkapják valamilyen szabálytalansággal, de közülük csak 20 százalék az, aki súlyosan vét a szabályok ellen (a súlyosan vétők természetesen az ellenőrzöttek köréből kerülnek ki). És ez azért már mást sejtet, mint egy puszta 88 százalékos arányszám a vétkezőkről. Ráadásul a súlyosan vétkezők nagy része is kijavítja a hibáit, egyébként zömében kis- és középvállalkozások (multi alig akad egy-kettő közöttük).

A súlyosan vétő webáruházak számát, arányát. mivel a nyilvánosságra hozatal új, 2017-től élő szabály, nincs esély összehasonlítani a korábbi évekkel, méricskélve a változásokat. A lista a szaktárca honlapján egyébként úgy olvasható, hogy a vétkezők honlapja ugyaninnen elérhető. Csak hab a tortán, hogy ha valaki kijavította a hibáit, amire garancia maga a hatóság, az oda is van írva, így itt található hibátlan webáruház is (ha a hatósági ellenőrzés alapos volt). Kapnak egy kétéves reklámot is a vétkezők, mivel ennyi ideig kell őrizni a listán lévőket.

Szűkszavú mérleg

A minisztériumi közlemény egyébként röviden kitér arra, hogy az NFM internet laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság 2017-ben együttesen több mint félezer webáruházat vizsgált. Ebből azért az már kiszámolható, hogy 440 felett járt a vétkező webáruházak száma, a jelzett 88 százalékos hibaarány mellett.

Az e-kereskedelmi vállalkozások részéről tipikus hiányosságnak tekinthető a 14 napos elálláshoz kötődő részletes tájékoztatás elmaradása. Sok esetben az elállási jog gyakorlását többletfeltételekhez, például eredeti, bontatlan csomagolás meglétéhez kötik. Problémák merülnek fel az elérhetőségi adatok közlésével is, ami azért fontos, mert itt láthatja a vásárló, hogy hazai webáruháztól rendel-e, ugyanis csupán a magyar nyelvű honlap és a ".hu" végződés nem garantálja ezt.

Nem tett jót a központosítás

A Blokkkk.com szerint a korábbi években az akkor még önálló Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság alapos, tárgyszerű jelentéseket tett közzé vizsgálatairól. Nyilván a megbírságoltak körében nem ezek bírságrésze lehetett a legnépszerűbb olvasmány, de el kell ismerni, tanulságos és szakmai oldalról hasznos képet rajzoltak ezek a jelentések a fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatairól.

Végül az NFM is nekiveselkedett és nemrégiben közzétett egy sor 2017. évi fogyasztóvédelmi vizsgálati jelentést, összesen 13 szakterületről. Ezek azonban nem olyan részletes beszámolók, mint a korábbiak, hanem csak rövid összefoglalók - olyannyira, hogy nem is jelentésnek, hanem összefoglalónak hívják ezeket, így 1-2 oldalas olvasmányokról van csak szó. Egyes területeken ez kiegészül táblázatokkal, mellékletekkel, de nem kell félni attól, hogy sok időt vesz el ezek átfutása. A rövidség persze önmagában nem hiba, de a részletek is fontosak.

A 2017. évi webkereskedelmi ellenőrzésekről nem tett közzé összefoglalót az NFM - eddig.