A német üzleti lap a Bankok fordulatot remélnek Kelet-Európában című cikkében idézte Franz Hochstrassert, az Erste Group vezérigazgató-helyettesét, aki szerint kedvezőek a kelet-európai térség idei kilátásai. A hitelkereslet erősödhet, és a gazdasági növekedés jóval lendületesebb lehet, mint az euróövezetben. Hochstrasser várakozása szerint a régió összesített hazai összterméke (GDP) 2,2 százalékkal növekedik, és a válság óta az idén először a térség valamennyi országában növekednek a beruházások.
Kelet-Európa mellett szól, hogy rendkívül alacsony mértékű az államok, a háztartások és a vállalatok eladósodottsága - áll a Handlesblatt összeállításában. Elisabeth Atzler frankfurti és Hans-Peter Siebenhaar bécsi tudósító írásában felidézték Gianni Franco Papa, a római székhelyű UniCredit bankcsoport Kelet-Közép-Európáért felelős vezetőjének egy közelmúltban tett nyilatkozatát, amely szerint Közép- és Kelet-Európa "a növekedés dinamója" a társaság számára.
Ugyanakkor a régió még nem heverte ki teljesen a válságot. A bankok különösen kétkedően tekintenek Magyarországra. "Súlyos problémákat látunk Magyarországon, a politikai helyzetből fakadóan" - mondta Franz Hochstrasser a Handelsblattnak.
A német üzleti lap a magyar bankszektor helyzetét röviden ismertetve azt írta, hogy a BayernLB bajor tartományi bank nem talál vevőt magyar bankjára, az MKB-ra. Hozzátették, hogy "a General Electric és a belga KBC bank is el akarja adni magyar érdekeltségét". (A General Electric a Budapest Bank, a KBC a K&H Bank tulajdonosa.) Egy meg nem nevezett kelet-európai alapkezelőt idézve azt írták, hogy Orbán Viktor ezzel közelebb kerülne céljához, "a bankszektor újraállamosításához".
Ugyanakkor az Erste Bank és a Raiffesien nem kíván kivonulni az országból - írta a Handelsblatt.