A maga 23 százalékos arányával a kiskereskedelmi szektor tudhatja magáénak a legtöbb fizetésképtelenségi eljárást, nem sokkal van azonban lemaradva az építőipar (17 százalék) sem - derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből. A hitelbiztosító ügyvezető igazgatója, Kárpáti Gábor a statisztikákat kommentálva kiemelte, hogy továbbra is azokon a területeken nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, ahol elsősorban a belföldi keresleten áll vagy bukik a teljesítmény: az előbb említetteken túl a turizmus-vendéglátás áll a képzeletbeli dobogó legalsó fokán.

Kárpáti szerint akkor várható a fizetésképtelenségi eljárások csökkenése, hogyha sikerül megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval, ekkora várható ugyanis a befektetői bizalom visszatérése. Amennyiben ez megtörténik, úgy hazánk a Coface-nál is visszakaphatja az A kategóriás besorolást, aminek következtében a cégek ismét hitelképesebbé válnak (beleértve azt is, hogy az anyacégek is inkább adnak hitelt a leányaiknak), s ezzel megáll a hangsúly áttolódása a szállítói hitelezésre, illetve a fizetési határidőket sem feszítik tovább. Kárpáti szerint ez nem várható egyhamar, így a cégeknek egyelőre odafigyeléssel kerülhetik el, hogy fizetésképtelenségi eljárás induljon ellenük: például előzetes információgyűjtéssel a potenciális partnerről, fizetési szokásainak folyamatos monitorozásával, s ebben megfelelő szolgáltató partnerek kiválasztásával, vagy akár hitelbiztosítás megkötésével.

Visszaeső idegenforgalom, jól teljesítő vegyipar

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy szinte valamennyi ágazatban romlott a mutató egy esztendő alatt. Az egyik legnagyobb pofont a turizmus kapta - az építőipar már évek óta válságos állapotban van, így gyenge szereplése nem meglepő -, aminek fő oka, hogy a lakosság többsége már felélte a megtakarításait, egyre kevesebb külföldi látogat hazánkba, de az új cafeteria-rendszer bevezetése sem segített az ágazaton, hiszen az új utalványok még nem nem terjedtek el olyan széles körben, mint a korábbiak.

Fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett ágazatok - (2012 első félév)
ÁgazatEljárások számaEljárások arányaBejegyzett cégek aránya
Építőipar521316,81%13,88%
Kiskereskedelem375612,12%11,24%
Nagykereskedelem340610,99%8,94%
Turizmus és vendéglátás23447,56%5,55%
Ingatlangazdálkodás21246,85%7,67%
Gépjárműipar13414,32%4,08%
Elektronika és számítástechnikai tevékenység11993,87%4,96%
Összesen31003
Forrás: Coface

Bár a vegyipar is küzd a gazdaság szinte minden területén tapasztalható problémákkal: a zsugorodó hazai piaccal, a mérséklődő nyereségességgel, a költségcsökkentési kényszerrel, a beruházások, a k+f kiadások visszafogásával, illetve a bizonytalan gazdálkodási, üzleti, szabályozói környezettel, mégis jobban teljesít, mint a legtöbb ágazat. Ennek köszönhetően ez az egyik legkevésbé kockázatos ágazat Magyarországon, így a fizetésképtelenségi mutatója is sokkal jobb, mint az országos átlag.

Több a felszámolás is

Az idei év első felében 30 százalékkal nőtt a felszámolás alá került cégek és 60 százalékkal a végelszámolás alá került cégek száma a múlt év azonos időszakához képest, júniusban pedig rekordszámú, 2418 felszámolás indult - közölte július elején az Opten. Kirívó adat az is, hogy több mint hat éve nem alapítottak olyan kevés céget, mint az idei második negyedévben, ám ebben szerepe volt a jogszabályok változásának is.

Az acél- és fémipart egyrészt negatívan sújtja az építőipar zuhanórepülése, másrészt a gépiparhoz kötődő területeken tevékenykedő vállalatok tűrhetően teljesítenek - emelte ki Kárpáti. Változtak a trendek az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végző cégeknél, hiszen amíg ezek néhány éve még a kevésbé kockázatos ágazatok közé tartoztak, addig mára nagymértékben nőtt a csődhányad. Ezzel ellentétes irányba mozgott a papír és csomagolóipar, amely a korábbinál jobb helyzetben van, de az országos átlagnál jobb képet fest az élelmiszeripar is, amely annak ellenére, hogy jelentős kilengések jellemzik az ágazatot, viszonylag csak kismértékű romlást mutatnak.

Régiós sajátosság

Az öreg kontinensen a legtöbb cég a közép-európai régióban válik fizetésképtelenné, a német nyelvű országokban (DACH régió) nem változott jelentősen a csődök száma, míg az északi régióban nyugodtabban alhatnak a cégvezetők - áll a Bisnode digitális üzleti információszolgáltató csoport jelentésében, amelyben 12 európai ország (Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország, Ausztria, Németország, Svájc, Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia) cégalapításait és cégbedőléseit vizsgálta. Magyarországon 2012 első negyedévében 33 százalékkal több cég került csőd vagy felszámolás alá, mint egy évvel korábban, de az egész közép-európai régiót kiemelten sújtja a cégbedőlések növekvő száma.

A cég statisztikái szerint fizetésképtelenné 2012 első három hónapjában Európában több mint 20 ezer cég vált, ebből a magyar cégek 5700-as számmal képviseltetik magukat, ami több mint az összes fizetésképtelenség 25 százaléka. Az adat ráadásul folyamatosan romlik a Bisnode szerint, hiszen 2011 első negyedévéhez képeset 2012 első három hónapjában már 33 százalékkal több cég került csőd vagy felszámolás alá, mint korábban.

A legveszélyeztetettebb iparágak Európában az építőipar, illetve bank- és biztosítási piac, közel 9 - 10 százalékos fizetésképtelenségi növekedéssel egy év alatt. Primer szektorban, azaz a mezőgazdaságban, bányászatban Európa szerte mérséklődött a fizetésképtelenség 2011 első negyedévéhez képest.

Budapest és Nógrád megye az élen

A Coface adatai szerint a földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2012 első hat hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban és környékén, Pest megyében, valamint Bács-Kiskun megyében folytatták. Budapesten és Pest megyében az eljárások 55,12 százalékát, Bács-Kiskun megyében 4,96 százalékát indították.

A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad azonban Nógrád megyében (7,30 százalék) volt a legmagasabb 2012 első félévében, majd ezt követi Somogy (6,94 százalék) és Békés (6,81 százalék). A legnagyobb negatív eltérést 2011 hasonló időszakához képest Budapest produkálta: a csődhányad relatív növekedése 60,56 százalék volt. Úgyszintén látványos romlást mutat Bács-Kiskun megye, ahol 47,44 százalékot mértek.