A kormány felülvizsgálta azt a 2009-es kormányhatározatot, amely a nemzetbiztonsági védelem alá eső kormányzati és nem kormányzati intézményeket, vállalatokat sorolja fel. A nemzetbiztonsági védelem elvileg egy megelőző tevékenység - nem feltétlenül jelenti állandó nemzetbiztonsági tiszt jelenlétét - bár egyes esetekben ez sem zárható ki. A nemzetbiztonsági védelem alá eső intézményekkel és cégekkel az Alkotmányvédelmi Hivatal együttműködési megállapodást köt - ebben bontják ki a "védelem" részleteit. A most megjelent határozat-tervezet nem jelenti azt, hogy minden intézmény és cég kap is védelmet - ugyanis azt akár el is utasíthatják az érintettek.
Az állami intézmények többsége továbbra is kaphat védelmet - abban nincs is semmi meglepő, hogy a Országgyűlés Hivatala, az Állami Számvevőszék vagy épp a minisztériumok eddig is kaptak és ezután is igényt tarthatnak kiemelt titkosszolgálati figyelemre. Szintén nem meglepő, hogy a Magyar Nemzeti Bankban is megfordulnak gumitalpú tisztségviselők - ám az MNB esetében a védelmet a kormányhatározat-tervezet kiterjesztené az egyre szaporodó cégbirodalomra. A határozat nem is sorolja fel az érintett jegybanki cégeket, intézményeket, hanem ebben a körbe sorolja minden olyan céget amelyben a "jegybank többségi tulajdonnal" rendelkezik. A titkosszolgálati figyelem kiterjed a jegybank által a napokban megvásárolt Budapesti Értéktőzsde Zrt-re, de ez független az állami tulajdonlástól - a korábbi listákon is szerepelt a cég.
Tőzsdei cégek a listán
A nagyobb tőzsdei cikkek néhányan eddig is és ezután is kapnak nemzetbiztonsági védelmet, így például a Mol-csoport cégei, a Magyar Telekom Nyrt. A távközlési szektorra nagyon odafigyelnek a titkosszolgálatok - már csak kötelező lehallgatások miatt is, így természetesen az összes mobilszolgáltató kiemelt figyelmet élvez. Sőt a parlament nemrégiben fogadta el, hogy a mobil és vezetékes szolgáltatóknak jelentősen kell növelni lehallgatási kapacitásukat.
A kiemelt állami cégeket listáját vezeti az MVM-csoport Paksi Atomerőművel az - ami több szempontból is érhető, elég csak a Paks-2 bővítésre gondolni, amely kiváló lehetőséget nyújt az orosz titkosszolgálatoknak, hogy az Roszatom különböző magyarországi projektcégeibe orosz titkosszolgákat delegáljanak.
Ugyanakkor már kevésbé érhető, hogy milyen nemzetbiztonsági védelmére szorul az állami dohánypiacért felelős Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vagy épp az állami hirdetések elosztásért felelős Nemzeti Kommunikációs Hivatal - amit nem is a kormányszervek, hanem a védendő cégek közé sorol a kormányhatározat tervezett.
A Wizz Air is kiemelt figyelmet kaphat
A Malév csőd utolérte a titkosszolgálatokat is - így a megszűnt nemzeti állami légi cég lekerült a listáról, viszont felkerül a Wizz Air Hungary Kft. A Wizz Air mellett számos az összes vidéki kereskedelmi reptér, a Budapest Airtport Zrt., illetve a Hungarocontrol Zrt. is számíthat a titkosszolgálat kiemelt érdeklődésre.
Felkerült a listára a többségi állami tulajdonba került Rába Járműipari Holding, illetve az uniós támogatások elosztásért felelős szoftvert tulajdonló IdomSoft Informatikai Zrt. Az IdomSoft állami felvásárlása során a magyar állam rendőrségi pressziót is felhasznált - végül a cég eladása azért csúszott, mert a tulajdonos magánszemély épp az aláírást követően váratlanul elhunyt. Lekerült viszont nemzetbiztonsági védelemre érdemes cégek listájáról az állami egészségügy nagy beszállítója az Omninvest Kft - amely rendszeresen ellátja a magyar egészségügyet influenza elleni oltóanyagokkal.