Charlize Theron és James MacAvoy (The coldest city), Ryan Gosling és Harrison Ford (Szárnyas fejvadász 2) után ismét világsztárok forgatnak Magyarországon: Jennifer Lawrence és Jeremy Irons (Red sparrow), Jamie Foxx és Jamie Dornan (Robin Hood), Dakota Fanning és Luke Evans (The Alienist tévésorozat).
Az Oscar-díjas színésznő, Jennifer Lawrence egy orosz kémet alakít a 20th Century Fox megrendelésére készülő Red Sparrow (Vörös veréb) című filmben, amit jelenleg Budapesten és vidéken forgatnak (a hírek szerint a stáb feltűnt az almásfüzitői timföldgyár területén is), a filmgyártó magyarországi partner a Pioneer Pictures. Az itteni felvételek 200-300 fős stábbal készülnek, a stáb 90 százalékát magyar szakemberek adják - mondta el Kemény Ildikó producer, a Pioneer Pictures ügyvezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Magyar Nemzeti Filmalap rendezett a magyarországi filmipar versenyképességéről készült elemzés bemutatására.
A filmsztárok nem véletlenül adják egymásnak a kilincset az elmúlt években Budapesten, a magyar főváros 2016-ra London után a második legfontosabb európai filmgyártási helyszín lett - hangzott el a sajtótájékoztatón.
A régióban versenyképesek vagyunk
A Filmalap megbízásából készült felmérésben 11 ország - Magyarország mellett a hozzánk hasonló ár- és bérszínvonalú kelet-közép európai országok: Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Románia, továbbá Írország - filmiparát hasonlították össze az OrienTax adótanácsadó és a Candole Partners tanácsadó cég munkatársai. Megvizsgálták az országok támogatási rendszerét - ha létezik - és azok hatékonyságát, figyelembe vették a politikai környezetet, az átlagos ár- és bérszínvonalat, a devizastabilitást, a rendelkezésre álló filmipari infrastruktúrát, valamint a nyelvismeretet. Az eredmény azt mutatja, hogy a vizsgált országok közül Magyarország filmipara a legversenyképesebb a külföldi produkciók forgatási helyszín választásakor - mondta Radnai Károly, az OrienTax partnere. A versenyképességi élbolyba Magyarország, Írország és Csehország került, hazánk csak néhány ponttal előzi meg két fő versenytársát.
Nagy hátrány az angol nyelvtudás hiánya
Magyarország jelentős versenyelőnnyel rendelkezik a támogatások mértékében és hatékonyságában, valamint a filmipari infrastruktúra fejlettségében, utóbbi területen is legfeljebb csak Csehország rendelkezik hasonló fejlettséggel - írják a felmérés készítői. Az ár- és bérszínvonal tekintetében hazánk a középmezőnyben szerepel, a fő rivális Csehországhoz képest némileg versenyképesebb. A politikai és szabályozási környezet vonatkozásában - világbanki adatok alapján - Magyarország a közvetlen riválisától, Csehországtól és Írországtól kissé lemarad. Nyelvismeret szempontjából szerepelt legrosszabbul versenytársai között Magyarország, itt csak a lakosság 20 százaléka beszél - az Eurobarometer 2012-es felmérése szerint - legalább társalgási szinten angolul. Magyarország összesített első helyezése annak is köszönhető, hogy bár a szempontok kisebb részében szerepelt az első helyen, a nyelvtudást leszámítva szinte minden tényező esetén átlagosan vagy a felett teljesített - olvasható a felmérésről készült összefoglalóban.Kevés a szakképzett munkaerő
A versenyelőny megtartásához ugyanakkor több intézkedésre is szükség van - mondta Radnai Károly. Javasolják a szakoktatás fejlesztését, hogy a magyar szakemberek nagyobb hozzáadott értékű szolgáltatást tudjanak nyújtani. Az angol nyelv oktatásának is kiemelt szerepet kellene kapnia az oktatásban, a nyelvtudás ugyanis elengedhetetlen a bérmunka produkciók kiszolgálásához. A szabályozási környezetet a filmiparban és általánosságban is még kiszámíthatóbbá kellene tenni. Az engedélyező hatóságok részéről még inkább segítő együttműködést szükséges kialakítani - javasolják a szakértők.
A Filmalap a szakemberhiány orvoslására 2016-ban képzési pályázatot írt ki, amely tíz filmes hiányszakma oktatását támogatja - mondta el Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója. Elindították a filmipari képzési programot is, ennek forrása a filmszakmai képzési hozzájárulás, amelyet minden magyarországi produkciónak fizetnie kell. Andy Vajna filmipari kormánybiztos azt is elmondta, hogy idén saját iskolát nyit a Filmalap.
A felmérés szerint jelenleg mintegy tízezer embert foglalkoztat a magyarországi filmipar.
Százmilliárdos rekordbevételt hozhat 2017
A magyarországi filmipari bevétel (közvetlen filmgyártási költség) 16 év alatt több mint hússzorosára nőtt (2004-ben 3 milliárd forint volt), 2016-ban az előzetes becslés szerint eléri a 65 milliárd forintot. (Ennek 85 százalékát a nemzetközi produkciók magyarországi költései teszik ki). További bővülés várható 2017-ben, a filmesek rekordévet várnak, 100 milliárdos költéssel - hangzott el a Filmalap sajtótájékoztatóján.
Magyarországnak megéri a hollywoodi filmek támogatása
A magyarországi filmtámogatásokkal kapcsolatban az elemzés készítői arra jutottak, hogy az egy filmnek nyújtott 25 százalékos adó-visszatérítés mellett az államháztartás számára 31 százalék bevétel keletkezik, vagyis 1000 forint adó-visszatérítésre 1248 forint adóbevétel jut. (A magyar és a külföldi stábok a Magyarországon elköltött pénz 25 százalékát visszakapják az adókedvezmény-rendszeren keresztül, a támogatást a hazai cégek ajánlják fel, amelyek ezért társaságiadó-kedvezményben részesülnek.)
- A GDP multiplikátor 3,24-szeres, vagyis 1000 forint adó-visszatérítés 3240 forinttal növeli a GDP-t.
- A teljes konjunktúrahatás 12,4 szeres, vagyis 1000 forint adó-visszatérítés formájában nyújtott támogatás (az indukált hatásokat is figyelembe véve) 12 384 forint keresletbővülést okoz a nemzetgazdaság szereplőinél.
- Egymilliárd forint adó-visszatérítés 555 munkahely létrejöttét segít - írják az elemzés készítői, akik azt is megállapították, hogy "a filmes támogatási rendszer az egyetlen támogatási forma ma Magyarországon, amely működése révén kimutathatóan és már rövid távon profitot termel".