Ismét nőtt a FAO élelmiszerár-index februárban - már a hetedik egymást követő hónapja -, amiben most leginkább a búza és kukorica drágulása játszott közre. A gabonafélék átlagosan 2,5 százalékkal kerültek többe, mint egy hónapja. A növényi olajok viszont lefelé húzták az árindexet: 4,1 százalékkal csökkent az áruk. A pálmaolaj iránti kereslet mérséklődött, illetve a két nagy exportőr, Brazília és Argentína, szójatermése a korábban vártnál jobb lesz - írja közleményében a szervezet.

A FAO húsár-index 1,1 százalékkal emelkedett februárban: nőtt a szarvasmarhahús ára, amint Ausztráliában újra felfutóban van a haszonállat-tenyésztés. A tejtermékekért is valamelyest többet kellett fizetni, főleg a vajért és tejporért.

A cukor alig fél százalékot drágult: a brazil cukornád-hiányt az Európai Unió megnövelt cukorrépa termelése valamelyest ellensúlyozza.

Az első számok 2017-re

A FAO szerint idén 744,5 millió tonna termés várható. A tavalyi rekordértéknél ez 1,8 százalékkal kevesebb. Ennek részben az az oka, hogy az észak-amerikai kontinensen inkább a magas világpiaci áru terményeket részesítik előnyben, ezért várhatóan elfordultak az olcsó gabonaféléktől, melyre tavaly is túlkínálat volt. Ígéretesnek tűnik viszont az őszi búza Oroszországban, az EU-ban, Kínában, Indiában és Pakisztánban - derül ki a FAO gyorsjelentéséből.

A kukoricához hasonló szemes terményeknek főleg a déli félteke országaiban lehet magas hozamuk: Argentína és Brazília jó év előtt áll. Afrika déli része a tavalyi aszály után idén új erőre kaphat a szektor. A kártevők, mint a bagolylepke-félék még tönkretehetik a termést.

Az emberi fogyasztásra szánt búza iránti kereslet várhatóan 1 százalékkal nő idén, az állati takarmány iránt akár 6 százalékkal is. Ugyanennyivel lesz több búza a raktárakban világszerte, leginkább Ausztráliában, Kínában, Oroszországban és az Egyesült Államokban, összesen 240 millió tonnára tornászva fel a készleteket.

A globális gabonakereskedelem mennyiségében akár a 393 tonnát is elérheti, ami valamelyest alacsonyabb a tavalyi volumenhez képest.

Bizonytalanságok az élelmezési terén

A helyzet egyre súlyosabb Dél-Szudánban, ahol már hivatalosan is éhínség pusztít, de Észak-Nigériában, Szomáliában és Jemenben is aggasztó folyamatok zajlanak.

Továbbra is fordított az aránya az élelmiszertartalékok mennyisége és hozzáférhetősége között: a konfliktusok, természeti katasztrófák által sújtott országokban szinte beszerezhetetlenek az élelmiszerek. Miközben a készletek világszinten folyamatosan nőnek.

Mintegy 37 ország képtelen megoldani élelmezését külső segítség nélkül, ezek többsége Afrika déli részén található, ott, ahol az El Nino okozta szárazság nehezítette a növénytermesztést 2016-ban. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés várhatóan új erőre kap a világ azon részén is, fegyveres konfliktusok, civil zavargások miatt a menekültek és éhezők száma máshol emelkedni fog.