A Kopint-Tárki vezette konzorcium a honlapján tette közzé annak történetét (a részletes beszámolót itt ovashatja el), hogyan bukták el az 1,8 milliárd forintos pályázatot a Századvéggel szemben. A konzorcium előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az MNB-nek, amelyre a jegybank megadta igen érdekes válaszait, miért nyert a Századvég.

Mint ismert, az MNB február elején tett közzé közbeszerzési felhívást komplex kutatás-elemzési, kutatással alátámasztott stratégiai tanácsadási és tanulmánykészítési feladatok ellátása és ezen feladatokhoz kapcsolódó kommunikációs tevékenységek megvalósítására. A március 11-i benyújtási határidőig ketten jelentkeztek, a kormányközeli Századvég Politikai Iskola Alapítvány, valamint a Kopint-Tárki Konjunktúra­kutató Intézet Zrt.-nek a Tárkival alkotott konzorciuma. Az MNB április 30-án a Századvéget hirdette ki győztesnek 3 évre 1,8 milliárd forintért.

Szakmaiatlan

A másik ajánlattevő, a konjunktúrakutatással évtizedek óta foglalkozó Kopint-Tárki és a Tárki konzorciumának árajánlata 1,12 milliárd forint volt. Miután az MNB a Századvéget hirdette ki nyertesnek, a Kopint-Tárki iratbetekintést kért az MNB-től, és ez alapján megállapította, hogy a Századvég mintatanulmánya sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg az MNB által a tenderdokumentációban előírt feltételeknek.

Az iratbetekintés során kiderült ugyanis, hogy a Századvég dolgozata három egészségügyi eszköz ismeretterjesztő bemutatására terjedt ki, a dolgozatban sem nemzetgazdasági, sem költségvetési számítások nincsenek és a témának semmiféle monetáris politikai relevanciája nincsen - számol be a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. honlapjára feltett történetében. Sőt, a Századvég dolgozata szakmailag semmiféle mércének sem felel meg - állapította meg a vesztes fél.

A fenitek miatt a Kopint-Tárki vezette konzorcium előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az MNB-nek. Beadványában egyenként kitért a szakmai értékelés szempontjaira, azaz arra, hogy milyen stratégiai, nemzetközi, makrogazdasági vagy jegybanki relevanciája van a 3 egészségügyi eszköz bemutatásának. Formai szempontból azt a kérdést tette fel, hogy hogyan adhatott maximális pontszámot az MNB a Századvég dolgozatára, ha abban egyetlen, a megadott időszakban megjelent forrás felhasználására sem került sor, holott ez előírás volt.

Az MNB és a "politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek"

Az MNB a válaszában visszautasította a Kopint-Tárki valamennyi vitakérdését, amelyekből a Kopint-Tárki kiemelt néhányat. Például a Századvég által felhasznált források idejére vonatkozó kérdésére azt válaszolta, hogy a Századvég számos, az előírt időszakban megjelent forrást használt fel, csak ezeket nem tüntette fel a dolgozatában, és ez rendben is van, mivel az "Ajánlatkérő nem írta elő az ajánlattevő számára kötelezően a minta-tanulmányban forrás-felhasználás megjelölését, így annak ellenőrzésére sem volt kötelezettség".

Arra a kérdésre, hogy elegendő világgazdasági vonatkozás-e az, hogy a Telestroke nevű eszközt állítólag két brit megyében (Cumbria és Lanchasire megyékben) is bevezették (a dolgozat szerint), az MNB válasza az volt, hogy igen, mivel "Anglia a világgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos ország".

Az MNB szerint a Századvég tanulmányának aktualitását mutatja többek között az alábbi idézet is: "A Nemzeti egészségügyi informatikai (e-Egészségügy) rendszer bevezetését támogató módszertan-, szolgáltatás,- képzés- és humánerőforrás-fejlesztés tárgyú TÁMOP projektek politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek miatt 2015 végére valószínűleg nem fognak megvalósulni (a projektek 4 százalékos +készültségi szinten állnak 2015 januárjában)".

A Kopint-Tárki kiemeli: jogszabályi előírások miatt nem teheti meg, hogy nyilvánosságra hozza a Századvég tanulmányának azon részeit, amelyeket az iratbetekintés alkalmával le tudott jegyezni. Ugyanakkor remélik, hogy "az 1,8 milliárd forintos megbízás kizárólag a Századvég következő 3 évi állami finanszírozását szolgálja", mert ha "a politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek és hasonló zavaros tanácsok valóban hatást gyakorolnának a jegybank monetáris politikájára, akkor nagyon nagy bajban leszünk".

Így látja az MNB a fent leírtakat, illetve a Kopint-Tárki honlapján megjelenteket

A jegybank a fent említettekkel kapcsolatban lapunknak elküldött pontosításában a következőket írta:
A Magyar Nemzeti Bank által a gazdasági folyamatok közvélemény-kutatására kiírt pályázatban az ajánlatok bírálati szempontrendszere nyilvános volt, az mind az ajánlati felhívásban, mind a dokumentációban részletesen szerepelt. Az érdekelteknek az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 5. napig lehetősége volt megtámadni - többek között - a bírálati szempontrendszert, ezt azonban sem a Kopint-Tárki, sem más érdekelt vagy arra jogosult nem tette meg, elfogadva ezáltal, hogy a szempontrendszer teljes körűen megfelel a jogszabályi és egyéb előírásoknak.

A bírálati szempontrendszer alapján az MNB két ajánlat esetén a szakmailag jobbnak értékelt ajánlatot tíz ponttal, a szakmailag kedvezőtlenebbet pedig egy ponttal értékelhette. E pontokat kellett ezt követően felszorozni az adott résszemponthoz tartozó súlyszámmal, ami a tanulmány bírálata esetén 10 volt. A tanulmányokra adott pontok között e módszertan alapján alakult ki a 90 pontos különbség. Ellentétben a Kopint-Tárki által állítottakkal, a Századvég ajánlata - ideértve az ajánlat részét képező mintatanulmányt - teljes körűen megfelelt mind a tartalmi, mind a formai követelményeknek. Szintén nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint a "Kopint rendre a második helyen végzett". Az összesen hét bírálati szempontnál - ellentétben a cikkben megfogalmazottakkal - 3 esetben a Kopint-Tárki nem a második helyen végzett - emelte ki az MNB. (A Kopint-Tárki pontozásra vonatkozó kifogásairól a kutató cég honlapján megjelent történetben olvashat részletesen - a szerk.)

A cikkben a Kopint-Tárki által önkényesen kiragadott idézetek nem adnak alapot, megfelelő teljes körű képet az ajánlatok megítéléséről. A kiragadott idézetek legfeljebb hangulatkeltésre használhatók, de szakmai szempontú és objektív - a vonatkozó jogszabályok által megkívánt - értékelésre és összehasonlításra alkalmatlanok - fogalmaz az MNB, majd hozzáteszi: mindezt alátámasztja az a Kopint-Tárki által "elfelejtett" tény, miszerint az előzetes vitarendezési kérelmükben nem kifogásolták a saját ajánlatuk szakmai értékelését, amely a kialakult végeredménynek az alapját képezte.