Ezért lophatnak ennyi pénzt Magyarországon - grafikonon a meghökkentő eredmények

Továbbra is elkeserítő a magyar korrupciós helyzet, az EY friss visszaélési felmérése szerint a hazai válaszadók 78 százaléka szerint jelent ez problémát. Jelentősen megnőtt a fizikai fenyítéstől félők száma, olyannyira, hogy már Nigéria szintjén vagyunk.

A visszaélések területén vannak jó és rossz hírek is. A jó hír, hogy két területen is sikerült előrelépni, egyrészt egyre többen bíznak Magyarországon a gazdaság fellendülésében, másrészt pedig a válaszadók jelentős része kevésbé hajlandó etikátlan cselekedett elkövetésére - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Biró Ferenc, az EY Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások üzletág partnere.

A rossz hír ugyanakkor, hogy nőtt azok száma, akik nem jelzik a korrupciós jelenségeket, illetve, hogy ilyen esetekben egyre többen féltik a személyes biztonságukat.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Itt az újabb lesújtó jelentés Magyarországról - ezt nem tesszük ki az ablakba

Az összképet nézve sokatmondó adat, hogy Magyarországon a válaszadók 78 százaléka mondta azt, hogy itthon elterjedt jelenség a korrupció. Ez 2012-ben még csak 58 százalék volt, amihez nem kell sok kommentárt fűzni - mondta Biró, aki azonban hozzátette, hogy 30 évvel ezelőtt ugyanúgy loptak. Mindenkinek van lehetősége és mindenkinek van felelőssége is - vélte Biró. Az idei adattal egyébként simán verjük nemcsak a világátlagot, hanem a régióst is:

Motiváció, lehetőség és racionalizáció - ez a három ok az EY szakértője szerint, ami a visszaélésekhez vezet. Ez utóbbi esetén magamnak magyarázom be, hogy rendben van, amit csinálok: a főnökömtől is ezt láttam, megérdemlem, mert sokat dolgozom - sorolta a példákat Biró. A motiváció lehet az, hogy nem keresek eleget, vagy ki kell elégítenem a szenvedélyeimet, például a szerencsejátékot. A lehetőség pedig a legegyszerűbb: a cég nyitva hagyja a kapukat.

Sokatmondó adat az is, hogy hogyan reagálnak az emberek, ha valamilyen visszaélést, vagy korrupciót látnak:

A legelszomorítóbb, az ok, amiért nem jelentenék:

A személyes biztonság kérdése Magyarországon a legmagasabb, ettől a környező országok is jelentősen elmaradnak - mondta Biró, aki hozzátette, hogy a kérdésben nagyjából Nigériával vagyunk egy szinten. Itt legfőképp a fizikai biztonságukat féltik a munkavállalók, az EY szakértője elmondta, hogy számos olyan esettel találkozik, hogy egy dolgozó észlelt valamilyen visszaélést, mire kollégája megfenyegette, hogyha beszél róla, akkor baja esik. "Itt nem egy tipikus fehérgalléros bűnözésről beszélünk, a visszaéléseket sokszor szervezett bűnözői csoportok követik el, amelyek beépülnek olyan cégekbe, ahol komoly pénzeket lehet eltulajdonítani" - mondta Biró, aki azonban egyből megemlítette azt is, hogy az esetek többségében szerencsére nem történik semmi. Inkább arról van szó, hogy van egy általános érzet: minél nagyobb pénzekről beszélünk, annál komolyabb tétje van annak, hogyha valaki beszél. "Van az a nagyságrend, ahol a személyes biztonság a veszélybe kerül" - mondta Biró.

Az ilyen esetek visszaszorításában az EY szakértője szerint egy jól kidolgozott compliance-rendszer segíthet, ahogy egy vállalati etikai forródrót is. Előbbi esetben ugyanis a cégvezetőnek első kézből lesz információja a visszaélésekről, aki pedig jelzi, nem éri hátrányos megkülönböztetés, egyrészt az anonimitás miatt, másrészt pedig azért, mert ez a vállalat érdeke is.

A legrosszabb, amit a munkavállaló tenni tud, ha elhallgatja az ilyen eseteket. Amennyiben ugyanis jelenti, úgy annak már van nyoma, utána már nem valószínű, hogy megvalósul a fenyegetés - vélte Biró, aki szerint a fenti ábrát többféleképpen is lehet értelmezni: egyrészt az etikai forródrót esetében a régiós átlag felett vagyunk, más szempontból viszont a cégek 78 százalékánál hiányzik ez.

A kutatásból kiderült az is, hogy a megkérdezettek közel ötöde máig adna pénzt egy üzlet elnyerése, vagy megtartása érdekében. Igaz, ez pár éve még magasabb szám volt, ám így is kimagasló ez az eredmény - kommentált Biró.

A könyvelési trükk nem annyira kézzelfogható, mintha adnék valaminek egy borítékot - tette hozzá a fenti eredményekhez Biró, aki szerint a vállalatvezetőknek a dolga lenne elmondani a cég dolgozóinak, hogy mi az, ami megengedhető és mi az, ami semmiképpen sem.

És hogy miket kellene ellenőrizni a cégek annak érdekében, hogy visszaszorítsák a visszaéléseket? Íme:

Az összkép szerint mindenki látja, hogy probléma van és fejlődni kell a kérdésben, ahogy az ellenőrzési rendszereknek is sokan alávetnék magukat, de önmagában ez nem megoldás - foglalta össze a kutatás eredményeit Biró. Szerinte a cél az kellene, hogy legyen, hogy olyan bizalmi rendszereket hozok létre a cégek belül, ami az elején ellenőrzésre alapul, majd bizalomra. Amennyiben ez megvalósul, akkor csökkenthető a visszaélések elkerülésére fordítandó energia, így pedig a felszabadult kapacitásokkal versenyelőnyt lehet elérni. A bizalom ezért nagyon fontos tényező: ha valaki azt látja, hogy a kollégája a házipénztárból Erzsébet-utalványokat vesz el, vagy esetleg súlyosabb esetben a vállalat megvesztegetéseket hajt végre, akkor azt jelenteni kell.