A lap emlékeztetett: a 2011-ben elfogadott termékdíjról szóló törvény azzal a deklarált céllal született, hogy a befolyó pénzből finanszírozzák a hulladékok hasznosítását, megelőzzék és csökkentsék a környezetszennyezést. A kormány ezért egy jókora díjemeléssel, 2012-től több mint kétszeresére növelte a termékdíjköteles termékek utáni összbevételt és átszabta a hulladékhasznosítás teljes rendszerét. Azóta nem lehet például ingyen osztogatni a boltban műanyag zacskókat.
Az idei költségvetési törvényben több mint 63 milliárd forint, a jövő éviben 69 milliárd forint bevételre számít a kormány környezetvédelmi termékdíjból, de ebből csak 12,75-12,75 milliárd forinttal támogatja a hulladékgazdálkodást - derül ki a lap által közölt adatsorból.
Nem csak a támogatás alacsony mértéke okoz problémát - írja a VG. A pénz egy központosított, nehézkes rendszeren, az illetékes Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóságán (OKTF NHI) keresztül jut el a hulladékot begyűjtő és hasznosító szervezetekhez, cégekhez, amelyeknek a támogatásért pályázniuk kell. Viszont még ha sikerül is támogatást szereznie egy hulladékhasznosítónak, csak jelentős, több hónapos csúszásokkal kapja meg a pénzt.
Borosnyay Zoltán, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének (HOSZ) ügyvezető igazgatója arról számolt be például a lapnak, hogy a 2015-ben elvégzett hulladékgazdálkodási feladatokért még 2016. februárban sem fizették ki. A fenti okok összességében pedig nagyon károsan hatnak a hulladékhasznosító piaci vállalkozásokra.