A múlt héten beterjesztette a parlamentnek Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az új közbeszerzési törvény javaslatát, amely beépíti a szövegbe a hazai közbeszerzési gyakorlat korrekcióit és átveszi az új uniós irányelveket. Magyarországnak az Európai Bizottság kifogásai és az uniós források szabályos elköltése miatt kell újraszabályoznia a közbeszerzéseket. A törvényjavaslat indoklása megjegyzi: fontos szempont, hogy a közbeszerzések jelentős hányada valósul meg európai uniós források felhasználásával, a közbeszerzések eredményes, hatékony és szabályos lebonyolítása tehát egyben az uniós források megfelelő felhasználásának előfeltétele.

A gazdaságélénkítés katalizátora lesz az új közbeszerzési törvény - mondta az állami hírtévében Császár Dániel, a közbeszerzések felügyeletéért felelős helyettes államtitkár. "Alapvetően olyan keretrendszert alkottunk, amelyben egyrészt szükségszerűen nagyobb a verseny, másrészt nagyobb az átláthatóság és egy fair, széleskörű versenyt kezdeményez" - fogalmazott Császár Dániel. Megjegyezte: azzal, hogy két éven belül elektronikus alapúvá teszik a pályázati rendszert, az ajánlattételi és a bírálati határidők is rövidülnek, kevesebb dokumentumot kell majd benyújtani.

Az új közbeszerzési törvény remélhetőleg segíteni fog a verseny fokozásában, elő fogja segíteni, hogy több ajánlat érkezzen a felhívásokra, bővüljön a nyertesek köre és hatékonyabbá váljanak ezáltal a közbeszerzések - fogalmazta meg várakozásait a törvénnyel kapcsolatban Földes Péter, a magyar és uniós közbeszerzési eljárások figyelésével foglalkozó Közbeszerzési Hirdetmény Figyelő portál (KHF.hu) vezetője

Az EU is reformál

Az Európai Unió múlt évben elfogadott három új közbeszerzési tárgyú irányelve átfogóan reformálja meg az uniós közbeszerzési jogot. A klasszikus közbeszerzéseket szabályozó és a közszolgáltatók beszerzéseire irányadó irányelvek mellett megjelenik a koncessziós szerződéseket szabályozó irányelv. A közbeszerzési jogorvoslatokra továbbra is a régi irányelvet kell alkalmazni. Előtérbe került az a cél, hogy a közbeszerzések különböző stratégiai célokat segítsenek elő. Így a fontos társadalmi-gazdasági célkitűzések - például az innováció, a szociális célkitűzések, a környezetvédelem - a közbeszerzési politika integráns részévé válhatnak.

Újból törvénybe foglalják az elektronikus közbeszerzés fokozatos bevezetését (ebben nagy elmaradása van hazánknak), de a részletszabályokat a kormány rendeletben fogja megalkotni.

A jelenleginél részletesebb szabályokkal biztosítanák, hogy a gazdasági szereplők által üzleti titoknak nyilvánított iratok valóban kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

Kizárhatnak cégeket eljárásokból

A törvényjavaslat rögzíti a - közbeszerzések tisztasága érdekében jelenleg is érvényesülő - kizáró okok körét, így különösen az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Új kizárási ok az, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára a közbeszerzési eljárásban - idézte a törvényjavaslat szövegét MTI.

Az építési beruházások műszaki előkészítése körében a törvény előírja, hogy az eljárás csak a - külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő - tervek birtokában indítható meg.

Nem baj, ha drága

A törvényjavaslat az értékelési szempontok szabályozásakor előírja, hogy az ajánlatkérők azokat az ajánlattevőket részesítsék előnyben, amelyek termékei, illetve szolgáltatásai minőségileg hozzáadott értéket képviselnek az egyébként olcsóbb, de valamilyen szempontból rosszabb termékekhez képest, vagy pedig innovatív megoldásokat tartalmaznak. A túlárazás megakadályozására a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő - az eljárást megindító felhívásban - előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog nyilvánítani.

Gyorsítanak

Csökkennek az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra rövidíthető. Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.

Az ellenzéknek vannak kifogásai

A Párbeszéd Magyarországért (PM) a nemzeti eljárásrendben alkalmazható, úgynevezett háromajánlatos eljárásokat kifogásolta (ezeknél elegendő az ajánlatkérőnek az általa kiválasztott három ajánlattevőtől ajánlatot kérni), az új törvény ugyanis szélesebb körben teszi alkalmazhatóvá, megemeli ezek értékhatárát: áru és szolgáltatás vásárlásakor 25-ről 60 millióra, építési beruházásoknál 150-ről 500 millióra. "2010-ben az Orbán-kormány egyik első dolga volt, hogy a meghívásos közbeszerzések értékhatárát 8-ról 25 millióra emelte. Ezt azt jelenti, hogy a kiszemelt haveri cég mellé elég két kamu ajánlat: hirtelen meg is szaporodtak a 24 és 25 millió közötti megbízások" - írta közleményében a PM.

A Demokratikus Koalíció (DK) tiltakozik a közbeszerzési törvény tervezett módosítása ellen, mert az ellenzéki párt szerint az legalizálná a korrupciót - mondta Varju László, a DK alelnöke. A jövőben akár a legdrágább ajánlat is nyerhet a közbeszerzéseken, illetve indoklás és bírósági végzés nélkül lényegében bárkit ki lehet zárni a közbeszerzési eljárásokból - hívta fel a figyelmet a politikus. A független képviselő azt is mondta, hogy a kormány 2010 után "lényegében kiiktatta" a döntéshozatalból a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakembereit és saját kezelésébe vonta a közbeszerzési eljárásokat, ami miatt az Európai Bizottság figyelmeztette a kabinetet.