Az EPC szerint a reklámadó tovább erodálja a sajtószabadságot Magyarországon, megbénítja a magyar médiaszektort, és pusztító hatással lesz a független hírszolgáltatókra.
Ez a törvény egyike az Orbán Viktor által kezdeményezett, a médiát szorongató intézkedések sorozatának - írta közleményében az EPC, felidézve, hogy a 2010-ben elfogadott médiaszabályozás büntetést helyezett kilátásba kiegyensúlyozatlan tájékoztatás esetén, majd az Európai Bizottság jogi lépésekkel fenyegette meg Magyarországot, mire Budapest ígéretet tett, hogy a szabályozást összhangba hozza az európai normákkal.

"Ez újabb kísérlet a magyar kormány részéről, hogy aláássa a sajtó szabadságát, amelyet Európa demokratikus tagállamai oly nagyra értékelnek - idézte a kommüniké Angela Mills Wade-et, a szervezet vezérigazgatóját, aki szerint a szabad, független és sokszínű médiának reklámbevételekre van szüksége, hogy finanszírozni tudja a műsorgyártást, a minőségi, véleményformáló, elszámoltatható újságírást.

Szintén nagyon aggasztóak azok a hírek, amelyek szerint nyomás nehezedik olyan újságírókra és sajtóorgánumokra, akik és amelyek kedvezőtlen cikkeket jelentettek meg politikusokról, és azt fogjuk kérni az Európai Bizottságtól, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket, hogy véget vessen a sajtószabadság ily égbekiáltó eróziójának - olvasható a szervezet közleményében.

A Kereskedelmi Televíziók Szövetsége (ACT), amely az uniós székhellyel működő műsorszórók, illetve nemzetközi intézmények üzleti érdekképviseleti szervezete azt írta, hogy a törvény veszélyezteti a médiaszektort. "Az európai kereskedelmi műsorszórók elítélik, aránytalannak és kontraproduktívnak tartják az új magyar jogszabályt, amely büntető jellegű adózást vezet be a médiavállalkozások reklámbevételeit illetően" - olvasható a közleményben.

Ross Biggam, az ACT vezérigazgatója szerint a bevétel 40 százalékát is elérő, túlzott adótétel óhatatlanul megkérdőjelezi, hogy képes-e a magyar piac elég befektetést vonzani a független és plurális hírmédia fenntartása érdekében.

"A felelős médiavállalkozások nem kérdőjelezik meg azt a társadalmi kötelezettségüket, hogy ésszerű mértékű adót fizessenek. De az olyan elsietett és aránytalan intézkedések, mint amilyen a magyar reklámbevételi adó, fenyegetik a médiaszolgáltatások magyarországi fenntarthatóságát" - vélekedik az ACT vezérigazgatója. A szervezet úgy döntött, hogy az ügyre felhívja az uniós intézmények figyelmét.

A Die Welt online kiadásában Magyarország különadót vet ki a magántelevíziókra címmel közölt írásban a szerző, Boris Kálnoky kiemelte, hogy az újraválasztott kormány "ott folytatja, ahol abbahagyta: új közvetett különadókat vet ki külföldi vállalkozásokra, amelyek nem az ipari szektorhoz tartoznak". Kifejtette, hogy az adó elsősorban a luxemburgi RTL konszern magyar érdekeltségét terheli, és kormányközeli médiumok is tiltakoztak ellene. Az RTL egyik vezetője, Andreas Rudas a napokban már a sajtószabadság végéről beszélt a Handelsblatt című lapnak - idézte fel Kálnoky, aki szerint azonban "a magyar sajtószabadság végét már többször kihirdették, és valószínűleg az új különadó sem temeti el teljesen és végérvényesen ezt a szabadságot". Az viszont tény, hogy az adó egy olyan ágazatot terhel, amely az egyre csökkenő bevételek és a jövőtől való félelem terhe alatt szenved"- tette hozzá, úgy vélekedve, hogy éppen ez lehetett az oka annak, hogy szinte valamennyi médium bírálta az új adót vagy tiltakozott ellene, köztük a Fidesz szócsöveként számon tartott Magyar Nemzet és a jobboldali konzervatív HírTV.

A londoni üzleti napilap, a Financial Times budapesti tudósítója, Kester Eddy szerint a reklámadó aránytalan mértékben sújtja a legnépszerűbb magyar televíziós csatornát, az RTL Klubot.
Elemzők a reklámadót ebből a szempontból a bank-, az energia- és egyéb szektorokra kivetett különadókhoz hasonlítják, mivel ezek is külföldi tulajdonú cégeket terhelnek nagyobb mértékben - írta a tudósító.