Szövevényes ügy lehet a hátterében annak, hogy Tarlós István főpolgármester leállíttatta a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.-nél (FKF) folyó vizsgálatot, amelyet a cég közbeszerzési és szerződéskötési gyakorlatának feltárására indítottak - írta a  Népszabadság. Tarlós a lap kérdésére az üggyel kapcsolatban azt válaszolta, hogy voltaképpen átadta az összegyűlt dokumentumokat a Nemzeti Nyomozó Irodának.

A FKF évente 30-35 milliárd forint árbevételt ér el, amihez milliárdos uniós támogatások érkeznek, jövőre azonban a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) díjszámítási képlete miatt ennek ellenére fizetési gondjai támadhatnak. Emiatt egyeztetett egymással Tarlós István és Orbán Viktor miniszterelnök.

Az egyezség része, hogy a cég jövőre 2,5  milliárd forint EU-s támogatáshoz juthat, amely az okoskuka-programra fordítanák. Enne lényege, hogy a kukákat azonosítóval szerelik fel, amelyet a kukásautó leolvas a beöntéskor, miközben megméri mennyi szemét került be az adott kukából. Ez lehetővé teszi, hogy a szemét mennyisége alapján szedjenek díjat a háztartásoktól.

Most  jön a biznisz. Az okoskuka-program külföldön háztartásonként ezer forintba kerül. Mivel Budapesten 800 ezer háztartás van, 800 millió lenne a költség, ám 2,5-3 milliárdot irányoztak elő. A különbség a konc, ami szép nagy - derül ki a Népszabadság kivonásából.

Ezért a pénzért két fél vetélkedik - a napilap összeállítása szerint. Az egyik oldalon Simicska Lajos nagyvállalkozó, Orbán korábbi barátja áll. Az ő emberének tartják Csontos Istvánt, az FKF vezérigazgatóját. A másik oldalon Rogán Antal kabinetminiszter és Habony Árpád, illetve Tombor András jelenlegi, illetve volt tanácsadók érdekköre áll, akik az NHKV-n keresztül nyomulnak előre a kukafronton.

Itt kanyarodunk vissza az eredeti hírhez, nevezetesen a főpolgármester lépéséhez az FKF-vel kapcsolatban. Csontos kiütése az utóbbi csoportnak kedvezne.

Pontosítás

A cikk megjelenése nyomán az FKF Nonprofit Zrt. több kijelentést tett:

  • Csontos István kijelenti, hogy nem Simicska Lajos embere, nem ismeri személyesen, soha nem találkoztak. Amennyiben szükséges erről Vezérigazgató úr kész hivatalos formában is nyilatkozatot tenni.
  • A társaság 2010-es évéből említett szerződések kapcsán ellenőrizhető tény, hogy a 2010-es eredménytervben mínusz 482 millió forint szerepelt, ami Csontos István gazdasági vezérigazgató-helyettes távozása idejére, vagyis 2010 III. negyedév végére plusz 4,3 milliárdos eredményre növekedett.
  • A cég iformációi szerint nemcsak a társaság nem írta alá még a szerződést a Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft.-vel, hanem a többi fővárosi cég sem. A társaságunk vezérigazgatója ettől még nem tudja maga intézni a közbeszerzéseket, mert a Fővárosi Közgyűlés határozattal fogadja el az éves közbeszerzési tervet vagy annak módosítását, így ami abban nem szerepel, az nem valósítható meg.
  • A SAS Group Kft. csak vezető szakértői díjat számlázott, a többi csupán elvi lehetőség volt. A szakértői díjakat nem az FKF határozza meg, hanem a piac, így a keretszerződésben szereplő árak a piacon jelenleg érvényben lévő árakhoz igazodnak.
  • Az edényzetazonosítás működésére vonatkozóan tett állítások nem helytállóak. A rendszer jövőbeni működésével szemben elvárt követelmények kidolgozása még folyamatban van. A társaság hosszú távú célja, hogy mindenki a valósan termelődött hulladékának elszállítása után fizessen, azonban ez nem jelenti jelen projekt keretében a súlymérés és a súlyalapú elszámolás bevezetését.
  • A cikkben szereplő adat, amely szerint 9 milliárdot hozhat az "okos kuka" - vagyis az edényzetazonosítás bevezetése -, az FKF számításai szerint legfeljebb 2 milliárd többletet eredményezhet.
  • A cég valóban pályázott az átszakaszolt KEHOP programban, de az írásban megjelentekkel ellentétben a pályázat és ennek keretösszege még nem került jóváhagyásra. Így a "nem megfelelő forrásfelhasználás", valamint a beszámolók benyújtása sem történhetett meg az Irányító Hatóság felé. A megpályázott forrásösszeg jelenleg 2,212 milliárd forint.
  • A cikkben említett elutasító döntés más KEOP programoknál előfordulhat, de azt nem a jelenlegi menedzsment bonyolította.
  • A címtisztítási projekt a cikkben említett több tízmillió helyett konkrétan 9,7 millió forintba került, (WSH Kft.), amely már most látszik, hogy többszörösen meg fog térülni. Részben ennek nyomán az FKF árbevétele 2015. július 1-je óta több, mint 1 milliárddal, idei adózás előtti eredménye 800 millió forinttal nőtt.
  • A cikkben külföldi példaként említett háztartásonkénti ezerforintos bekerülési érték hamis képet fest a budapesti bevezetéssel kapcsolatban. Ugyanis nem ismert, hogy az említett bekerülési költség mit tartalmazott és milyen már meglévő rendszerhez igazították.
  • T tulajdonosi döntés alapján a kommunális edények mellett minden szelektív edény is azonosításra kerül, amely az összes célgép esetében műszaki fejlesztést is igényel. Mindezek ellenére a tervezett beruházás nem éri el a cikkben említett 2,5-3 milliárd forintot. Az FKF korábban már vállalta az edényzet azonosítás bevezetését saját költségvetésből, erre azonban a rezsicsökkentés és egyéb intézkedések miatt nem maradt fedezet. Jelenleg ezt a fejlesztést sikerülhet a kormány döntése értelmében most uniós forrásból megvalósítani.