A közgyűlési előterjesztésekből kiderül, hogy a 60,7 milliárdos jegyzett tőkével rendelkező Elmű Nyrt. tavalyi, anyavállalati mérlege csaknem 30 milliárdos, a konszolidált 5,3 milliárdos veszteséget mutat. Ennek ellenére az RWE 16,1 milliárdos (részvényenként 2650 forintos) osztalék kifizetést javasolt, az eredménytartalék terhére.
A 30,5 milliárdos jegyzett tőkével rendelkező Émász Nyrt.-nél valamivel jobban sikerült a tavalyi év, a "sima" mérleg 3,9 milliárdos, a konszolidált 2,4 milliárdos adózott eredményt mutat. Ehhez képest bőven a tartalékokhoz kell itt is nyúlni a tervezett 9 milliárdos (részvényenként 2950 forintos) osztalék kifizetéséhez.
Az elmúlt három évben a két papír 1700, illetve 140 forint osztalékot fizetett. Mivel az Elmű immár másfél évtizede jobban fizet, ezért még a mostani hírek nyomán is drágább a tőzsdén, jellemzően 16 ezer körül forog, szemben a likvidebb és most többet fizető, de alacsonyabb könyvértékkel bíró Émász 15500 forintos árfolyamával.
A kormány február végén a sajtóból értesült az RWE közgyűlési előterjesztéseiről és azonnal felháborodott: Giró-Szász András kormányszóvivő például azt hangsúlyozta, hogy a kormány célja egyértelműen az, hogy "ezek a pénzkimentési akciók semmilyen formában ne tudják megakadályozni, illetve a fenntartását nehezíteni a kormány rezsicsökkentő politikájának". A Magyar Energetikai és Közmű Hivatal később bekért bizonyos adatokat a két áramszolgáltatótól, de jogilag az állam nem tudja megakadályozni az osztalék-kivételt, mivel a két cégben - a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-n keresztül - mindössze 15-15 százalékos tulajdonrésze van. A Napi.hu energetikai körökből származó információi szerint az RWE vezetői elszántak az osztalékdöntést illetően, így aligha kérdéses a közgyűlés végeredménye.
Az összesen 25 milliárdos osztalékból mintegy 20 milliárd kerülhet az RWE-hez, de az MVM-nek is jól jöhet - minden kormányzati duzzogás ellenére - az őt illető 3,5 milliárd forint.
(A szerző mindhárom, a cikkben szereplő magyar társaság részvényeivel rendelkezik.)