Egynapos tanúmeghallgatás után az ukránok javára döntött a Miskolci Törvényszék. A május 15-i végzés ugyanis kimondja, hogy az ukránok kínálta árnak kétszeresét tartalmazó arab befektetők ajánlata érvénytelen, így a felszámoló szerződést is köthet velük. Érdekes körülmény, hogy a felszámoló már a bírósági döntés előtt egy hónappal, azaz április 17-én megkötötte a szerződést az ukrán tulajdonban levő FMB-BUD Kft.-vel.

Az arab befektetők azt követően kértek bírósági felülvizsgálatot, hogy a felszámoló az általuk pecsétekkel ellátott borítékra hivatkozva érvénytelennek nyilvánította ajánlatukat. A szaudi-szír befektető páros - amely a Duna Electric Hungary Kft. céggel indult - szerint azonban a pályázati boríték lepecsételését a beadáskor a felszámoló nem tette szóvá, sőt - szerintük - egyenesen felszólította erre.

A bíróság ezt az állítást nem találta igazoltnak, így helybenhagyta a felszámoló döntését az érvénytelenségről, így az ukrán-orosz vevővé lehet az AES Borsodi Energetikai Termelő és Szolgáltató Kft., azaz a berentei és tiszapalkonyai erőmű.

A "boríték-ügy" megítéléséről - amelynek hátterét korábbi cikkeinkben is megtalálja  - a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke a konkrét ügy ismerete nélkül elmondta, hogy a pecséttel ellátott pályázat önmagában nem ok a kizárásra, s ha a felszámolónak a jelölt borítékkal problémája lett volna, akkor fel kellett volna szólítania őt arra, hogy egy sima borítékben helyezze el ajánlatát.

Többet adott volna, veszített

Ezen felül az sem mellékes, hogy a felszámolásról szóló törvény azt mondja ki, hogy olyan eljárást kell alkalmazni és olyan magatartást kell tanúsítani, amely versenyt és így magasabb árat eredményez. Ez esetben ez nem így történt. Az ukrán ajánlat ugyanis 600 millió forintról, az arab pedig ennek kétszereséről szólt, tehát a jóval magasabb árat kínálót zárták ki a versenyből megkérdőjelezhető indoklással. (A Napi.hu értesülési szerint az arab befektető megfellebbezi a döntést, így az ügyben az ítélőtábla dönt majd jogerősen.)

A 2011-ben bezárt két hőerőművet eddig hét alkalommal hirdették meg, s eközben az ár fokozatosan csökkent a legutolsó, azaz hetedik pályázatban, 1,2 milliárd forintra. Nem világos, hogy az eddigi kiírások során miért változott meg alapvetően a követelmény rendszer - például az, hogy a környzeteti kármentesítést mennyiért és hogyan kell elvégeznie az új tulajdonosnak. Az sem igazán érthető, hogy az eddigi  pályázatok során miért a rendre a magasabb ajánlatot zárták ki, vagy a nyertes pozíciója esetén az eljárást miért érvénytelenítették, ismételték meg.

Sok a nyitott kérdés

A kérdésekkel megkerestük a felszámolást végző BIS Zrt.-t, de megkeresésünkre nem válaszoltak. A  "költői kérdések"  sora azonban még hosszú. A külső szemlélő számára ugyanis az sem igazán érthető, hogy miért harcolnak ilyen eltökélten két, évek óta nem működő, korszerűtlen és gazdaságosan nem működtethető erőműért az ellenfelek.

A szerkesztőségünkbe eddig érkező információk szerint az ukránok a donyecki szénnel vagy hazai lignittel újraindítanák a berentei és tiszapalkonyai erőművet - kérdés csupán, hogy mit kezdenének a drágán előállított villamos árammal? Az arabok ugyanakkor az erőművek lebontását helyezték kilátásba és ipari parkot építetnének a 160 hektáros területen. Kérdés, hogy milyen cégek, és tevékenységet űző vállalkozások települnének ide, és mikor.

Az egyre kínosabb felszámolási ügy kárvallottjai az erőművek dolgozói lehetnek, hiszen nekik még most is bérkövetelésük van, amelyet a felszámolásból befolyó pénzből elégíthetnének ki. Kérdés azonban, hogy mire lesz elég a 600 millió forintos bevétel - már amennyiben ez az ajánlat lesz a befutó.