A bankok egyedi jelleggel a papír alapú megbízások esetében is alkalmazhatják a napon belüli átutalást, ám az előzetes felmérések szerint induláskor csak kevés bank él majd ezzel a lehetőséggel - mondta el az Intergiro2 projekt vezetője, Sebők Sándor a Bankszövetség sajtóbeszélgetésén. Sebők hangsúlyozta: a bankok akár eltérően jelölhetik meg azt a végső határidőt, amely esetében még vállalják, hogy a befogadástól számított 4 órán belül a kedvezményezett számlájára érkezik az átutalt összeg. A Giro az utolsó tranzakciót 16.30-kor indítja majd, a tagbankok saját technikai felkészültségük alapján kell ehhez az időponthoz kapcsolódnia. A bankok többsége vélhetően 30 perces technikai intervallumot fog hagyni arra, hogy az átutalási megbízásokat a Giro felé továbbítsa. A bankok ugyanakkor ezen tételek esetében sem tehetnek fedezet-foglalást másnap reggelig - ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy az utalás összegét az átutalásig el is lehet költeni - például egy kártyatranzakcióval - tehát tanulni kell a rendszert az ügyfeleknek is.
Napi ötször érkezhet pénz a számlára, így a likviditás-menedzsment is átalakul majd a cégeknél - hangsúlyozta Sebők Sándor.
A projektben 54 közvetlen klíringtag, a takarékszövetkezetek, a Giro és az MNB összehangolt munkájára volt szükség - hangsúlyozta Legeza Péter, a Giro Zrt. a több, mint két éves felkészülés bonyolultságát bemutatva. Az IG2-ben az elszámolás a VIBER-ben fog történni, amely azt is jelenti, hogy ezt a rendszert is fejleszteni kellett. A Giro-nak is csatalkoznia kellett a Swift-rendszerhez. a bankok közötti kommunikációs csatornához, miután a VIBERT kezelő jegybankkal ezen a csatornán kommunikál majd a Giro.
A tesztek utolsó szakaszában a napi forgalom 90 százalékát kitevő tranzakciót bonyolítottak gond nélkül, ám a mostani hétvégén a teljes rendszert át kell állítani, így azért van még félelem. Az elszámolási forgalom 290 millió tranzakciójából mintegy 58 százalék megy majd az IG2-átutalásba, a korábbi Giro-rendszer továbbra is hagyományos módon kezeli majd a papír alapú megbízásokat és a Magyar Államkincstár által indított megbízásokat. Az új rendszer az induláskor napi 700-720 ezer tranzakciót kezel majd, ami 2 órás ciklusunként 140-150 ezer tranzakciót jelent majd. Legeza Péter szerint az elektronikus megbízások napi 800 ezerre futhatnak majd fel viszonylag gyorsan. Értékben mindez magasabb részarányt jelent majd, hiszen az átlagos átutalások nagyobb összegeket tesznek ki, mint a beszedések. A Giro éves forgalma 60 ezer milliárd forintot tesz ki.
Ez a VIBER egy napi forgalmával egyenlő, ám az is igaz, hogy a VIBER éves tranzakciószáma kisebb, mint a Giro egyetlen napi forgalma. Az MNB-nél vezetett VIBER-rendszerhez minden bank számára napon belüli hitelkeretet biztosít, amely elegendő lesz a napon belüli tranzakciók fedezetére (hiszen jóval magasabb összegek mozognak a VIBER-ben), a bankoknak így nap végére kell rendbe hozniuk saját egyenlegüket.
Az eredeti Giro rendszer napi 6-8 millió tranzakció bonyolítására képes, az átlagos kihasználtság 1,2 milliós, a csúcsterhelés eddig 4,7 millió tranzakció volt. Az IG2 projekt úgy épül fel, hogy ciklusonként 2 millió tudjon kezelni.A Giro duplán építette ki a rendszereket, így hiba esetén van tartalékrendszer, amely automatikusan belép hiba esetén. Ugyanakkor ezen rendszerek külön-külön is rendelkeznek tartalék klaszter-kapacitásokkal, így - nem számítástechnikai értelemben - 4 rendszer áll folyamatosan rendelkezésre.
Legeza Péter jelezte: az IG2 rendszer nemcsak SEPA-kompatibilis, de többdevizás rendszer is: a bankok döntésén múlik, hogy ilyen tranzakció-típust is kezeljen-e a rendszer.
Az MNB monitorozza, hogy a bankok kondíciós listája mennyiben változik majd az ig2 miatt, ám legfeljebb kis mértékű díjemelésre lehet számítani. Az MNB adatai szerint a kieső kamatbevétel a bankrendszer szintjén 3 milliárd forintra rúghat majd, ám a tranzakciós kamatok folyamatos csökkenése okán ez az összeg folyamatosan olvad.