Nem készült jegyzőkönyv a felszámolói pályázatok személyes meghallgatásán arról, hogy a meghallgatásokat vezető Seszták Miklós hogyan pontozta a pályázókat. Az erre kijelölt ötfős bírálóbizottság a pályázók személyes meghallgatási jogát ugyanis átadta egyszemélyben Sesztáknak - írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán. (Az értékelő bizottság tagjai a Covid-19 járványra tekintettel szavazták meg, hogy csak a bizottsági elnök, Seszták Miklós vegyen részt a személyes meghallgatásokon.)
Az ellenzéki képviselő a posztjában egy peres eljárásra hivatkozik, amelyet egy több mint 30 éve felszámolóként dolgozó, de cégével az új felszámolói névjegyzékből kikerült pályázó kezdeményezett a pályázatok értékelésének megismerése miatt. A felszámolót nem nevezte meg Hadházy. A bíróság ugyanakkor nem vizsgálta az összes pályázatot, csak a felperesét. "Így hiába adott végül maximális pontszámot a felperes szóbeli meghallgatására, azt nem vizsgálta, hogy mások hogyan kaphattak jó pontokat. A felperes többi pontlevonását pedig szintén azért nem vizsgálta, mert szerinte neki csak ezt az egy határozatot kell megnéznie. Így végül a pereskedő pályázó sem tudta megvédeni az igazát, nemhogy a többi, sorsába belenyugvó ügyfél" - írta Hadházy a bírósági döntésről.
Seszták Miklós ügyvéd, az előző parlamenti ciklusban az Orbán-kormány fejlesztési minisztere volt, jelenleg kormánybiztos: "egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programokért, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felelős kormánybiztos". Mégis őt delegálta az arra jogosult nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter, Mager Andrea a tavaly zárult felszámolói pályázatok értékelő bizottságába, Seszták lett az öttagú grémium elnöke. Talán sokat nyomot a latban az, hogy az előző, hét évvel korábbi, 2014-es felszámolói pályázaton is - a Direkt36 korábbi cikke szerint - Seszták vezette a bírálóbizottságot, akkor az ő minisztériuma felügyelete a felszámolás területét.
Kik döntöttek a pályázatokról?
A felszámolói névjegyzékbe pontozásos rendszer alapján lehetett bekerülni (a maximálisan elérhető pontszám 150 volt, a pályázat alapján legalább 137 ponttal kerültek be a nyertesek - írta Hadházy a felszámolói pályázatokról korábban a korrupcioinfo.hu oldalán.
"Az Értékelő Bizottság (ÉB) a korábbi szabályozás alapján 8 főből állt, ezt a felszámolói névjegyzékről szóló kormányrendelet 2020-as módosítása 5 főre csökkentette. Ennek a bizottságnak az elnöke eredetileg vagy az igazságügyi miniszter vagy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter lehetett volna, a rendeletmódosítással az utóbbinak adták a feladatot, Mager Andrea pedig Sesztákot jelölte az ÉB-ba. A bizottság egyik tagja volt Szatmáry Kristóf fideszes képviselő, akit Varga Mihály delegált. Az ÉB további három tagja legalább jogi végzettségű (Mázi András, akit az igazságügyi tárca, Péter Zoltán, akit az Országos Bírósági Hivatal és Ruszó Gyula, akit a Belügyminisztérium delegált), ugyanakkor nem tudok róla, hogy ők rendelkeznének felszámolói gyakorlattal" - írta Hadházy a korrupcioinfo.hu oldalon. Az eljárás során legfeljebb 20 pontot lehetett kapni a pályázat formai, tartalmi követelményeire, 40 pontot a személyes meghallgatásra és 90-et a szakmai követelményekre.
Szűkítették a névjegyzéket, sokan kiestek
Csak az a felszámoló szervezet tevékenykedhet, amelyik szerepel a felszámolói névjegyzékben. A kormány hétévente ír ki pályázatot a felszámolóknak a névjegyzékbe kerülésre, a legutóbb 2020-ban, amelyen 2021 márciusában hirdettek eredményt. Akkor a névjegyzéket vezető és a felszámolószervezeteket ellenőrző hatóság a Miniszterelnöki Kormányiroda volt (2021 októberétől a feladatot az újonnan létrejött Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el, aminek vezetője a kormányirodát korábban államtitkárként vezető Biró Marcell. Az Orbán-kormányok alatt a felszámolói névjegyzéket vezető hatóságként működött már a nemzetgazdasági tárca, az igazságügyi tárca irányítása alatt álló Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy-egy szervezeti egysége is).
A tavaly tavasszal zárult felszámolói pályázat eredményeként a korábbi 130-ról 90 felszámolóra szűkítették a névjegyzéket, összesen 277 cég pályázott. A korábbi névjegyzékből 83 felszámolócég nem került be az új névjegyzékbe.
54 új cég is megjelent a piacon
A kiválasztott 90 cég közül a Direkt36 cikke szerint 54 új cég korábban nem működöt felszámolóként, és ezek között vannak kormány- vagy Fidesz-közeli személyhez köthető vállalkozások.
Könnyítettek a pályázati feltételeken
A felszámolói pályázat kiírása előtt módosították a felszámolói névjegyzékről szóló kormányrendeletet, amellyel könnyítettek a névjegyzékbe kerülés feltételein is.
Például a felszámoló szervezetnek korábban legalább 70 millió forint vagyoni biztosítékkal kellett rendelkeznie, ezt a módosítással 30 millió forintra csökkentették - írja Hadházy a korrupcioinfo.hu oldalán. Hatályát vesztette az a rendelkezés, amely szerint „a pályázónak rendelkeznie kell függetlenített belső ellenőrzési rendszerrel”. Korábban két fő közgazdász foglalkoztatását kellett igazolni, most csak egyét. Korábban ha valaki nem teljesítette a vállalt kötelezettségeit, illetve nem felel meg a pályázatban vállalt feltételeknek, akkor automatikusan törölni kellett a névjegyzékből, a módosítás szerint ezt csak akkor lehet megtenni, ha bírság kiszabását követően sem felel meg. Nem kellett működő honlappal rendelkeznie a pályázó cégnek a pályázat benyújtása idején, és felmentést adtak a honlap működtetése alól a névjegyzékbe felvételről szóló döntés utáni 3 hónapig.
Mit csinálnak a felszámolók?
A felszámolócégek bonyolítják le - bírósági kijelöléssel - a fizetésképtelen helyzetbe került gazdasági szervezetek felszámolási eljárásait, járnak el vagyonfelügyelőként a csődeljárásokban. A felszámoló képviseli az adós céget, dönt a kifizetéseiről, az ő feladata egyebek mellett a cégvagyon értékesítése.
A felszámolói piacnak évente több milliárd forint bevétele van. A felszámoló díja az adós cég eladott vagyontárgyaiból és a követeléseiből befolyt összeg 5 százaléka (ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg, akkor 3 százaléka), de legalább 300 000 forint. Ha a felszámolás alatt működik a cég, az ebből eredő bevétel 2 százaléka vehető felszámolói díjként figyelembe. A bíróság bonyolult ügyekben ennél magasabb összegben is megállapíthatja a felszámoló díját.
Az egyszerűsített felszámolási eljárásban (a vele szembeni követeléseknél kisebb vagyonnal rendelkező, illetve nyilvántartást, főkönyvet nem vezető cégek esetén) a felszámoló díja 300 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyakból és a követelésekből befolyt összeg 1 százaléka. Az egyezséggel záruló felszámolásoknál - ez nagyon ritkán fordul elő - a felszámoló díja az egyezség körébe tartozó, felosztható vagyon értékének 5 százaléka, de legalább 300 000 forint. Egymilliárd forint feletti felosztható vagyon esetén a bíróság alacsonyabb felszámolói díjat is megállapíthat.