A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

− Hogyan jellemezné a magyarországi befektetői környezetet az energiaszektor szempontjából?
− A jelenlegi helyzetben a szabályozási környezetet nem nevezhetjük befektetőbarátnak. Az EdF Csoport határozott szándéka, hogy befektetéseket eszközöljön az országban, fenntartható kondíciók nélkül azonban erre nincs lehetőség. A legnagyobb problémát a nemrégiben meghatározott hőárak jelentik, amelyek nem tekinthetők üzleti szempontból elfogadhatóknak. Az első számítások szerint megközelítőleg évi hatmilliárd forintos veszteséggel számolunk ezek nyomán. A társaság célja nyilvánvalóan nem a veszteséges működés, jelenleg elemezzük a helyzetet annak érdekében, hogy kialakítsuk a megfelelő stratégiát, az azonban bizonyos, hogy a csoport hosszú távú magyarországi működése ilyen feltételek mellett nem lehetséges.

− A hőárak mellett melyek a legproblémásabb szabályozási kérdések?
− A jelenlegi hőárak nem teszik lehetővé a rentábilis működést a hőpiacon. Emellett a jogszabályváltozások olyan technikai előírásokat is támasztanak, amelyek a fogyasztók számára nem jelentenek előnyt, viszont megnehezítik az áram- és hőtermelés optimalizációját. Az előírások a kapcsolt termelés minimumértékét határozzák meg a hőtermeléshez viszonyítva, illetve a hatékonyságra vonatkoznak. A nyári időszakban például, amikor a kapcsoltan termelt áram iránt jelentősen alacsonyabb a kereslet, kifejezetten előnytelen mégis erre kötelezni a társaságokat. Számításaink szerint a meghatározott díj és a költségszint fedezéséhez szükséges összeg között több mint 20 százalékos eltérés van. Az elmúlt évben számos fejlesztést hajtott végre a társaság, az ehhez kapcsolódó hitelállomány törlesztése is gondot jelenthet tulajdonosi segítség nélkül.

− Mennyiben érinti a helyzet a beruházási döntéseket?
− Természetesen mindez kihat a beruházási tervekre is, mivel az EdF Csoport komoly fejlesztési forrásokat csoportosít át a kelet-közép-európai régióra. Nyilvánvalóan ebből a magyar leányvállalatok is nagyobb részt hasíthatnának ki, jelenleg azonban nem tudunk a tulajdonos felé beruházási előterjesztésekkel élni a szabályozási bizonytalanságok következtében. Reményeink szerint a helyzet a közeljövőben megváltozik. Az EdF Coport egyelőre felülvizsgálja a korábbi fejlesztési és beruházási elképzeléseit.

− Az ellátásbiztonság is veszélybe kerülhet?
− A távhőszektor cégeinek jó része önkormányzati tulajdonban van, és vélhetően a helyhatóságok sincsenek olyan helyzetben, hogy jelentősebb összegeket költsenek ezeknek a cégeknek a megmentésére. A jelenlegi állapotok akár már rövid távon is komoly ellátási problémát okozhatnak.

− Nem jelentett valós segítséget a szektornak az MVM kínálta − a kormányzati kommunikáció szerint olcsóbb − gáz, illetve az áramtőzsdei értékesítés lehetősége sem?
− Az MVM által kínált gáz nem volt olcsóbb a piacon elérhető forrásoknál, emiatt a piaci szereplők sem szerződtek jelentős számban az állami energiatársasággal. Ráadásul túlzottan későn lépett a piacra az MVM ezzel a készlettel, a nagyobb cégek addigra már megkötötték gázszerződéseiket a biztos ellátás érdekében − így a Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) is. A BERT számára a HUPX-en való értékesítésre nem volt mód a szabályozásból adódóan. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy a gázelosztási költségek is hatalmas többletterheket hárítanak a nagyfogyasztókra, a BERT-nek például 2,5 milliárd forintos extra ráfordításai adódnak, amelyek aztán a távfűtés árában gyűrűznek tovább.

− Tekinthető egyáltalán "támogatásnak" a mostani rendszer?
− A kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek 10 százalékkal alacsonyabb kibocsátás mellett termelnek, mint bármilyen hagyományos gázerőmű, a szénalapú termeléshez viszonyítva pedig a különbség még nagyobb. Éppen ezért szükséges a támogatásuk. A kormányzati kommunikációban a hőoldali "támogatás" kifejezés szerepelt, a jelenlegi tapasztalatok alapján azonban a BERT által alkalmazható hőárak több mint 20 százalékkal alacsonyabbak a korábbiaknál.
− Milyen területeken végez kutatás-fejlesztést az EdF-csoport?
− Az EdF Csoport globálisan évi 400 millió eurót költ kutatás-fejlesztésre, 2000 kutató dolgozik ezen a területen, főként a megújuló energia és az intelligens városok fejlesztése területén. A háttér tehát rendelkezésre áll, azonban minden a szabályozási környezeten múlik. Az EdF Démász jelenleg egy biogázprojektben érdekelt Magyarországon, a közel 1,2 milliárd forintos program révén a Szegedi Tudományegyetem partnerségével 1,2 megawattos hőtermelés indulhat el az év végén, a jövő év elején.

− A megújuló energia támogatása sem egyértelmű Magyarországon...
− Ezen a területen is hosszabb távú tervezhetőségre lenne szükség. Jelenleg a korábban indult beruházásokra is inkább a leállás jellemző. A megtérülés 10−20 éves időszakában előre kalkulálható gazdasági és szabályozási környezetnek kell rendelkezésre állnia.

− Hogyan látja az atomenergia szerepét a japán események után?
− A fukusimai reaktorbaleset nem változtatott az EdF Csoport nukleáris energia területén elfoglalt pozícióján. Az energiatermelés e formája kihagyhatatlan a jövő energiamixéből, ezért a társaságcsoport készen áll arra, hogy újabb projektekben vegyen részt. A vállalat közvetve vagy leányvállalatai révén a legmodernebb nukleáris erőművek építésében vesz részt világszerte, így nyitott arra, hogy bármilyen − akár magyarországi − fejlesztésbe bekapcsolódjon.

 

Még vizsgálják az egyesülést

Az EdF Csoport jelenleg két nagyobb leányvállalattal rendelkezik Magyarországon, a hő és áramtermelő Budapesti Erőmű Zrt. mellett az áram- és gázszolgáltató EdF Démásszal. A társaság már megkezdte annak vizsgálatát, hogy a két vállalat egyesítése milyen hatással lehet a működés átláthatóságára és hatékonyságára, a szinergiák kihasználására − hangsúlyozta Jean-Noël Reimeringer. A szinergiák elsősorban a kereskedelem és a beszerzések területét érinthetik, Reimeringer szerint azonban az egyesítés folyamatát is meghatározza a hazai szabályozási környezet jövőbeli alakulása.