Az emberek életében a pénz fontos szerepet tölt be, a pénzügyi döntések mögött pedig gyakran nemcsak racionális, hanem lélektani tényezők állnak.
A Financiológus rovat olvasói levelekre épül, és szándéka szerint olyan embereknek segít, akik széles értelemben véve valamilyen pénzügyi problémával néznek szembe.
Lehetőleg olyan kérdéseket válaszolnak meg a szakértők, segítenek a döntésben, amelyek sokakat érdekelnek, és amelyek sok családban okozhatnak konfliktusokat.
Olvasónk írta:
Tisztelt Financiológus!
41 éves vagyok, katás vállalkozó, még van jó pár évem a nyugdíjig, de tudom, hogy katásként nagyon keveset fogok kapni. Kelleni fog nagyon a plusz, ezért is gondoltam, hogy belevágnék akár már most. Azt már sejtem, hogy át kell térni a 75 ezer forintos befizetésre, de abból is legfeljebb akciós farhátra telik majd, ha egyáltalán. Már több ismerősnek megpendítettem, hogy ajánljon, ha tud valamit, valakit, ennek az lett az eredménye, hogy rám szabadítottak néhány biztosítási ügynököt, akik arról győzködtek, milyen jó lesz nekem a nyugdíjbiztosítás. Aztán amikor rádöbbentettem őket, hogy én nem kapok szja-visszatérítést, mert nem is fizetek szja-t, onnantól kezdve megállt a tudományuk. Mit ajánl, mit tegyen az, aki katázik, és nem akar majd éhen halni nyugdíjasként?
Dániel
A Financiológus válasza:
Kedves Dániel!
Az ön problémájára valóban nincs igazán testre szabott államilag támogatott megoldás. Azt jól látja, hogy ha növelni szeretné a nyugdíját, akkor célszerű áttérni a magasabb befizetésre, de jelenleg nagyon nehéz kiszámolni azt, hogy ön, mire eléri a nyugdíjkorhatárt, mennyi nyugdíjra lesz jogosult katásként. Farkas András „nyugdíjguru” részletes számítást végzett ezzel kapcsolatban, ezt érdemes megnéznie. Ebből kiderül, hogy az idén már nem csak az 50 ezer, de a 75 ezer forintot befizető katások is kevesebb nyugdíjra lehetnek jogosultak majd a nyugdíjszámításkor, mint azok, akik a 200 ezer forintos minimálbérre vannak bejelentve.
Tökéletesen igaza van, hogy a nyugdíját valamilyen megtakarításból szeretné majd kiegészíteni, és abban is, hogy ezt már most érdemes elkezdenie. Az olyan megoldások viszont, amelyeket általában ajánlanak ilyenkor, a személyi jövedelemadó-visszatérítés miatt előnyösek a legtöbb ember számára. Ilyenek a nyugdíjbiztosítások, a nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla is. Katásként is belevághat ezek közül bármelyikbe, de az évi 20 százalékos adóvisszatérítést, ha nincs befizetett szja, nem fogja tudni igénybe venni.
Az egyik megoldás, amit ilyen esetben javasolni szoktak, hogy kössön valamilyen nyugdíjbiztosítást, nyugdíjpénztári szerződést, de ne ön legyen a díjfizető, hanem egy olyan családtag, aki fizet szja-t, és igénybe tudja venni a kedvezményt. Például a katás férj mellé kösse meg a nyugdíjbiztosítást az alkalmazottként bejelentett feleség. Ez akkor működhet megfelelően, ha a feleség nem akar külön biztosítást kötni a saját nevére is, vagy olyan összegű biztosítást kötnek, amelybe mindkettejük adókedvezménye belefér.
Az adókedvezmény összege ugyanis limitált, 20 százalék, évente egy biztosításnál legfeljebb 130 ezer, nyugdíjpénztárnál 150 ezer, nyugdíj-előtakarékossági számlánál pedig 100 ezer forint, de összesen is legfeljebb 280 ezer forint. Vagyis ketten összesen legfeljebb évente 650 ezer forint nyugdíjbiztosítással és 750 ezer forintnyi nyugdíjpénztári befizetéssel használhatják ki maximálisan a visszatérítést. Ez az évi 1,3 milliós megtakarítás a legtöbb családban elegendő, de persze kell hozzá bizalom, hogy a két fél együtt marad nyugdíjas koráig.
Más a helyzet akkor, ha ön nem ismer olyan embert, akiben annyira megbízik, hogy az ő nevére kösse meg a nyugdíjcélú megtakarítási szerződését, takarékoskodjon évtizedeken át. Ebben az esetben is élhet ezekkel a lehetőségekkel, de az előnyt, az szja-kedvezményt nem tudja igénybe venni, viszont ha a nyugdíjba vonulás előtt hozzá szeretne férni a megtakarításhoz, akkor azt az állam adó- és járulékfizetéssel büntetheti.
Ilyen esetben választhat olyan rendszeres megtakarítási programot is valamelyik pénzintézetnél, amelyet nem címkéztek fel „nyugdíjcélú” programként, emiatt nem jár hozzá szja-visszatérítés, de extra adót sem kell fizetni, ha korábban ki akar szállni belőle. Ilyen konstrukciók a rendszeres díjas normál életbiztosítások, amelyek szinte bármelyik biztosítónál elérhetők.
Szintén jó megoldást jelenthetnek a bankoknál, értékpapír-forgalmazó cégeknél (brókercégeknél) elérhető rendszeres megtakarítási programok. Ezek jellemzően már havi 10-20 ezer forintos befizetéstől elérhetők bárki számára, és a legtöbb nagybank kínálatában megtalálhatóak. Értékpapírból széles a választék, ha ön nem szeretne kockáztatni, választhat állampapírokat, de részvényeket, befektetési alapokat is, vagy ezekből szakértő segítségével összeállítanak önnek egy portfóliót. Nagyon jó megoldás lehet az úgynevezett céldátum alap, amelynek a kockázatosságát maga a pénzintézet határozza meg, és az idő előrehaladtával csökkenti. Ha például ön most 41 éves, és 2048-ban vonulhat nyugdíjba, ez alapján olyan céldátum alapot érdemes választania, amely körülbelül szintén 2048-ban jár majd le.
A hagyományos megtakarítások mellett természetesen gondolkozhat más befektetésekről is: műkincs, ingatlan, deviza vagy kriptovaluta akár, ezek szintén kecsegtethetnek haszonnal, de a kockázatukat hosszabb távon nehezebb felmérni, én nem is vállalkoznék rá.