Szabó István, a KPMG szenior menedzsere és Rudas Dorottya, a KPMG tanácsadója írását olvashatják:

A párizsi klímaegyezmény részeként mintegy kétszáz ország önkéntesen kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A 2015-ben elfogadott megállapodás célja az iparosodás előtti szinthez képest a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt, de még inkább 1,5 Celsius-fok alatt tartani. 2021-ben Glasgowban a COP26 éghajlatváltozási konferencián a résztvevő országok megerősítették a párizsi klímaegyezményt, és véglegesítették a megállapodás végrehajtását szolgáló szabályrendszert, a párizsi szabálykönyvet.

Kapcsolódó

A klímaegyezmény követelményeinek teljesítése alapvető változást feltételez a vállalatok éghajlatváltozáshoz való hozzáállásában. Ennek egyik eleme a körforgásos gazdaságra történő átállás, ami a magán és az állami szervezetektől is megköveteli a lineáris gazdasági modell elhagyását. A körforgásos modell célja a gazdasági ciklus teljes bezárása és az erőforrások optimalizálása. Ehhez azonban a termékek teljes életciklusát újra kell gondolni – a tervezéstől kezdve a gyártáson és fogyasztáson át egészen a hulladékkezelésig. A terméktervezés során törekedni kell a hasznos élettartam maximalizálására, valamint arra, hogy az élettartam végén a termék – újrahasználat, újragyártás, újrahasznosítás révén – teljes egészében visszakerüljön a gazdasági körforgásba, vagy biológiai úton lebomoljon. A körforgásos gazdaságban tehát a keletkezett hulladék mennyisége minimális. Ez nemcsak a párizsi megállapodás teljesítéséhez járulhat hozzá, de a vállalatok számára is igen nyereséges lehet. Becslések szerint a körforgásos gazdaság 2030-ig 4,5 billió dolláros üzleti lehetőséget jelenthet globálisan.

A 2021-ben kiadott Circularity Gap Report szerint a körforgásos gazdaság megvalósítása még igen távol van. Az évente globálisan felhasznált több mint 100 gigatonna anyagnak mindössze 8,6 százalékát hasznosítják újra. Ez az arány két éve még 9,1 százalék volt, vagyis egyre távolabb kerülünk a globális körforgásos célok elérésétől. A riportból az is kiderül, hogy a körforgásos gazdasági stratégiák megalkotása és implementálása jelentősen hozzájárulhat a klímacélok eléréséhez és a globális felmelegedés mérsékléséhez, és 22,8 milliárd tonnával csökkenthetné szén-dioxid kibocsátását a jelenlegi vállalásokon felül, ami 39 százalékos csökkenést jelentene a 2019-es szinthez képest.

Ha a vállalatok szeretnék a körforgásos gazdaság szempontjait beépíteni működésükbe és növelni a cirkularitásukat, akkor az alábbi három lépést érdemes megtenniük:

1. Körforgásos folyamatok megértése

Első lépésként a vállalatoknak meg kell érteniük, hogy a körforgásos gazdaság szempontjainak implementálása hogyan segítheti a klímacélok elérését és egyidejűleg hogyan teremthet többlet értéket és teheti hatékonyabbá a gazdasági folyamatokat. Az ellátási lánc és az operatív működés ilyen módon történő átvilágítása új üzleti megközelítéseket hozhat létre. Mindemellett, lehetőséget nyithat a vállalatok számára, hogy versenyelőnyre tegyenek szert, növeljék a profitabilitásukat, fejlesszék ellenállóképességüket, és megoldásokat kínáljanak a klímaváltozás által okozott társadalmi kihívásokra.

2. Cirkularitás mérése

Második lépésként be kell építeniük a körforgásos folyamatokat az üzleti tevékenységükbe. Ehhez először meg kell tudniuk mérni a cirkularitásukat, amihez a Circular Transition Indicators (CTI) Tool nyújthat hatékony és átfogó megoldást. A CTI Tool egy olyan egyszerűen alkalmazható eszköz, amellyel a vállalatok körforgásos teljesítménye iparágtól és technológiától függetlenül meghatározható. Az eszköz elsősorban a vállalaton keresztül áramló körkörös és lineáris tömegekre összpontosít annak érdekében, hogy a bemeneti és a kimeneti anyagáramok körforgásosságát meghatározza. Mindezek mellett hasznos információt szolgáltat az erőforrások felhasználásáról, és betekintést nyújt a vállalat körkörös anyagáramlásai és az üzleti teljesítménye közötti kapcsolatba. A CTI Tool segít a vállalatoknak a kapcsolódó kockázatok és lehetőségek megértésében, a szükséges intézkedések rangsorolásában, és az előrehaladás nyomon követésére alkalmas SMART-célok meghatározásában. A CTI Tool jól kiegészítheti a szervezet meglévő fenntarthatósági erőfeszítéseit is, és alkalmas a tevékenységek, termékek, és szolgáltatások hulladékkal kapcsolatos hatásainak GRI 306-os standard szerinti jelentésre is.

3. Felkészülés szabályozásokra és standardokra

És végül, de nem utolsósorban a vállalatoknak fel kell készülniük és alkalmazkodniuk kell a jelenlegi és jövőbeli szabályozásokhoz és standardokhoz. Ilyen szabályozás az európai Zöld Megállapodás (Green Deal) cselekvési terv, amely célul tűzte ki, hogy az Európai Unió gazdasága 2050-re klímasemlegesen működjön. A tervezet két fő pillére az erőforrások hatékony felhasználása, illetve a biológia sokszínűég védelme és helyreállítása a környezeti szennyezés visszaszorításával.

A Zöld Megállapodás éghajlatsemlegességi céljával összhangban az Európai Bizottság 2020. márciusában új körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet javasolt. A terv fókuszában a hulladékmegelőzés és -kezelés áll, célja a növekedés, a versenyképesség és az EU globális vezető szerepének fellendítése ezen a területen. A műanyagok újrahasznosítható és újrahasznosított anyag-tartalmának növelésével, valamint bizonyos egyszer használatos műanyagok betiltásával az EU élen jár a fenntarthatóbb műanyagokra való átállásban. A bejelentett "műanyagadó" szintén példaértékű ezen a területen.

Ez azonban nem csupán kötelezettség, hanem üzleti lehetőség is azon vállalatok számára, amelyek rugalmasan tudnak idomulni a körforgásos gazdaság logikájához. A klímasemleges célok elérését támogatja az EU Fenntartható Finanszírozási Akcióterve is, amely létrehozta a fenntartható tevékenységek egységes osztályozását. Ennek keretében lépett hatályba 2020-ban az EU Taxonómiarendelete, amely meghatározza azokat a zöld tevékenységeket, amelyek lényegesen hozzájárulnak a rendeletben kiemelt hat környezeti célkitűzés – éghajlatváltozás mérséklése, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, körforgásos gazdaságra való átállás, szennyezés megelőzése és csökkentése, biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása – egyikéhez. A rendelet értelmében biztosítani kell azt is, hogy az egyik cél érdekében tett lépések ne okozzanak jelentős kárt a másik 5 cél elérésében. (Do No Significant Harm –DNSH).

A környezeti célokhoz jelentősen hozzájáruló zöld tevékenységeket definiáló kiegészítő bizottsági rendelet (Environmental Delegated Act) végleges változata 2022-ben lesz elérhető. A rendelet 2021. augusztusában megjelent tervezete alapján 8 makrószektorban, 27 gazdasági tevékenység – műanyag csomagolóanyagok gyártása, élelmiszer és ital gyártása, nem veszélyes és veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása, biohulladék hasznosítása anaerob lebontással és/vagy komposztálással – járul jelentősen hozzá a körforgásos gazdaságra való átálláshoz.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Vegyünk például egy üdítőitalgyártó vállalatot. A Taxonómiarendelet szerint egy ilyen vállalat gazdasági tevékenysége akkor járul lényegesen hozzá a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, ha a csomagolás alapanyagának kiválasztása és kialakítása támogatja a használatot követő újrahasznosítást, valamint törekszik a veszteség és a pazarlás minimalizálása. A rendelet azt is előírja, hogy az elsődleges, másodlagos, vagy harmadlagos csomagolás tömegének legalább 85 százaléka újrahasznosított vagy megújuló forrásból származó anyag, vagy a kettő kombinációja legyen, a csomagolás teljes tömegének pedig legalább 95 százaléka újrahasznosítható, házilag komposztálható, vagy ezek kombinációja legyen. A jelentős károkozás elkerülésének elve értelmében vizsgálni kell a csomagolóanyagok életciklusa során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátását, beleértve a tervezett életciklus végén történő kezelést is. A rendelet további klímakövetelményeket is megfogalmaz a gyártással és az alapanyaggal kapcsolatosan.

Egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalat a hat környezeti cél közül, a klímaváltozás mérsékléshez tud jelentősen hozzájárulni. Ebben az esetben a körforgásos gazdaságra való átállás, mint DNSH jelenik meg. A jelentős károkozás elkerülésének elve értelmében a nem veszélyes építési és bontási hulladék legalább 70 százalékát elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra, vagy egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal összhangban. Ezen felül az épülettervezésnek és az építési módszereknek támogatnia kell a körforgásos jelleget. Be kell továbbá mutatni azt is, hogy a kialakítás hogyan biztosítja, hogy az épületek erőforrás-hatékonyabbak, alkalmazkodóképesebbek, rugalmasabbak és szétszerelhetők legyenek az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás lehetővé tétele érdekében.

Amennyiben e követelmények bármelyike nem teljesül, az adott üzleti tevékenység, beruházás nem tekinthető EU Taxonómiához igazított tevékenységnek, így várhatóan nem tudja majd igénybe venni a legkedvezőbb finanszírozási lehetőségeket. Így a rendelet jelentős hatással lehet a jövőben üzleti életre.

A Taxonómiarendelet alapján a hatálya alá kerülő vállalatoknak 2022-től közzé kell tenniük, hogy tevékenységük milyen mértékben kapcsolódik a meghatározott környezeti szempontból fenntartható tevékenységekhez. Jelentési kötelezettsége azon vállalkozásoknak lesz, ahol az adott üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 500 főt és a következő három mutatóérték közül bármely kettő meghaladta a megszabott határértéket: mérlegfőösszeg 6 milliárd forintot, és/vagy az éves nettó árbevétel 12 milliárd forintot, és/vagy az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma 250 főt. A jelentési kör 2024-től várhatóan tovább fog bővülni.

A KPMG ezt az átállást igyekszik megkönnyíteni a vállalatok számára a fenntarthatósági tanácsadási szolgáltatásaival, stratégiaalkotással, szabályozási követelményeknek való megfelelést szolgáló belső szabályozási és folyamat- és kontrolfejlesztési megoldásokkal, jelentéskészítéssel, vagy akár a megfelelést igazoló, külső független félként való tanúsítóként.

Szerző: Szabó István, a KPMG szenior menedzsere és Rudas Dorottya, a KPMG tanácsadója