Lezárult a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) azon jogorvoslati eljárása, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nagy sajtóvisszhangot kiváltó vénybeszerzésének ügyében, az eljárásból kizárt Állami Nyomda Nyrt. kérelmére indított. A KD megállapította, hogy az egészségbiztosító eljárása során megsértette a közbeszerzési törvényt, ezért egymillió forint pénzbírság, valamint az ÁNY részére 720 ezer forint igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte - derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapján megjelent határozatból. A döntés azonban már nem befolyásolja a beszerzés teljesítését, mivel az OEP március 26-án szerződést kötött a másik ajánlattevő Szenzor Számítóközpont Kft.-vel, amelynek ajánlatát érvényesnek fogadták el. A Szenzor így 216 millió receptet gyárthat és szállíthat az OEP-nek bruttó 285,3 millió forintért. Az ÁNY 268,8 millió forintos árajánlatot tett; a kiírás szerint az ajánlatok közül (ha lett volna több érvényes ajánlat) a legalacsonyabb ár alapján választottak volna nyertest.

A KD március 20-án indította el a jogorvoslati eljárást, az OEP pedig március 21-én kérte a döntőbizottságtól, hogy "halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdekre tekintettel engedélyezze a szerződéskötést a Szenzorral - amit a KD el is fogadott.

Napokon belül komoly vényhiány lett volna a csúszás miatt

Az OEP a döntőbizottsághoz benyújtott, szerződéskötési engedélykérelmében azt írta, "a folyamatos betegellátás biztosítása érdekében kiemelt jelentőségű, hogy az orvosok fel tudják írni a szükséges terápiát. Ez nem lehetséges, ha az OEP nem tudja biztosítani az ehhez szükséges orvosi vényeket. Az átlagos heti vényrendelésük nagyságrendileg 5 millió darab orvosi vény. Ez azt jelenti, hogy már most több, mint 17 millió darab vény gyártása van függőben, mely körülbelül 3600 rendelési tételt jelent, amely nagyságrendileg 2000-3000 orvost érinthet. A gyógyszerfelírási jogszabályok változása is megnövelte az igényelt vények számát, ugyanis az orvos egy vényen, egyszeri kiváltásra legfeljebb 30 napra elegendő gyógyszermennyiséget rendelhet az új szabályozás alapján. A tervezett 2012. március 1-jei szerződéskötés óta az OEP folyamatosan igyekszik visszatartani a vény-megrendeléseket, de sajnos a vírusos időszak sem kedvezett a vényfelhasználásnak. A szerződéskötés csúszása miatt napokon belül komoly ellátási gondokat okozhat az orvosi vények hiánya."

Márciusban több lap is arról számolt be, hogy egyes orvosok kifogytak az előnyomott vényekből, az ellátási probléma orvoslására az OEP által biztosított biankó vények pedig jóval kevesebbek, mint amennyire egy praxisnak naponta szüksége lenne.

Az OEP egy évre 215,5 millió általános és 500 ezer darab szemészeti vény nyomtatására, kiszállítására írt ki közbeszerzést 2011. december 30-án (a teljes mennyiség a teljesítés során még 20 százalékkal bővülhet). A felhívásra a Szenzor és az ÁNY adott be ajánlatot, ami nem meglepő, hiszen az elmúlt években is csak e két cég tudott labdába rúgni a vénytendereken. Tavaly szintén a Szenzor nyerte meg az OEP erre kiírt közbeszerzését: a cég 2011 januárjáról tizennégy hónapos időtartamra 249 millió általános és egymillió szemészeti vény gyártására kapott megrendelést, 278,1 millió forintért (az akkori kiírás szerint az opciós mennyiség plusz 10 százalék volt).

Az idei tenderrel kapcsolatos jogorvoslati kérelmében az ÁNY 12 pontban foglalta össze kifogásait az OEP eljárásával kapcsolatban, ezek közül a KD ötöt elfogadott, hetet pedig - amelyek a versenytárs Szenzor ajánlatával voltak kapcsolatosak - elutasított. A döntőbizottság a Szenzor ajánlatának érvényességére vonatkozó kifogásokat (például, hogy a Szenzor mintavényének színe, színtelítettsége, vágása és egyéb minőségi kritériumai nem felelnek meg az OEP által kértnek), azért utasította el, mivel azok bizonyítására vonatkozóan az ÁNY nem nyújtott be szakértői véleményt vagy vizsgálati jegyzőkönyvet, illetve azért, mert ilyen minőségi kritériumok nem is voltak rögzítve az OEP közbeszerzési felhívásában és dokumentációjában, így ezek hiányosságára vonatkozóan nem is érvényteleníthette volna a Szenzor ajánlatát.

Az ÁNY nem pótolhatta ajánlata hiányosságait

Abban viszont hibázott az OEP, hogy az eljárás során nem biztosított az ÁNY számára hiánypótlási lehetőséget, így nem győződött meg az ajánlat érvényességéről vagy érvénytelenségéről, ezzel megsértette a törvényt és szabálytalanul nyilvánította a nyomda ajánlatát érvénytelennek. A hiánypótlás keretében ugyanis az ÁNY lecserélhette volna a korábban ajánlott, de az OEP számára nem megfelelő papírt, és korrigálhatta volna a mintavényen az orvos adatainak fenntartott harmadik sort (ennek üresnek kellett volna lenni, az ÁNY mintavényén azonban ott az egészségügyi szolgáltató irányítószáma és székhelye volt feltüntetve). A vény színtelítettségére vonatkozóan sem érvényteleníthették volna az ÁNY ajánlatát, mivel ez a kritérium nem is szerepelt az ajánlati felhívásban. A nyomda mintanyomtatványának hátoldalán feltüntetett szöveg pedig a KD szerint megfelelt a felhívásban kért szöveggel, erre hivatkozva sem érvényteleníthették volna az ÁNY ajánlatát, ebben ugyanis az OEP hibázott: az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és mellékletekben többféle szövegmintát határozott meg.

Az OEP szerint az ÁNY mintavényének eredeti nyomata a tesztnyomtatást követően elkenődött (ekkor azt modellezték, hogy az előnyomott vények hogyan reagálnak az újranyomtatás során, amikor az orvosok újabb adatokat visznek fel rájuk). A KD szerint azonban ez sem kizáró szempont, hiánypótlás keretében az elvárt minőséget is lehetett volna javítani, ha arra lehetőséget biztosított volna az OEP - és ezt a pénztár is elismerte.

A KD a jogsértés súlyára tekintettel állapította meg a bírságot, azt is figyelembe vette, hogy a szerződést már aláírták a Szenzorral, így a jogsértés nem hozható helyre, ugyanakkor arra is tekintettel volt, hogy a jogorvoslat során nem állapították meg a Szenzor ajánlatának érvénytelenségét.

Tovább csúszik az e-recept bevezetése

A papíralapú recepteket idővel elektronikus vények váltanák fel, ezek bevezetése a Semmelweis és a Széll Kálmán tervekben is szerepelt. Árki Kornél, az OEP informatikai fejlesztési főosztályának vezetője egy múlt heti konferencián azt mondta, hogy jelenleg jóváhagyásra vár az e-recept előzetes megvalósíthatósági tanulmánya, és a tervek szerint legkésőbb 2013 végére vezethetik be a rendszert. "Addig is - az adatvédelmi előírásoknak megfelelően - ki kell dolgozni a betegazonosítás módját, továbbá azt is el kell dönteni, milyen vényekre és milyen ütemben vezetik be a rendszert. Az e-recept nem fogja kiváltani teljes körűen a papíralapú vényeket, ez más országokban sem történt meg - idézte a szakembert az MTI.

Idén januárban még arról tájékoztatta portálunk az a Nefmi egészségügyi államtitkársága, hogy folyamatban van az előkészítés; a bevezetés folyamatosan történhet, az első éles csatlakozásokra és felhasználásra (orvosok, patikák, OEP) már ez évben sor kerülhet. A szükséges szoftverfejlesztés költségei nagyjából azonosak, mint az egy év alatt felhasznált papír alapú receptek nyomtatási költsége. A fenntartásé pedig - amely az amortizációs hányad, fenntartó fejlesztések, licenszkövetés, üzemeltetés és támogatás költségeiből tevődik össze - éves szinten a rendszer bekerülési költségeinek 35-40 százalékára tehető - válaszolta korábban kérdésünkre az államtitkárság.