A közbeszerzési törvény tervezetéből fontos részletszabályok hiányoznak, azokat majd kormány- és miniszteri rendeletek szabályozzák, amitől viszont áttekinthetetlen lesz az új közbeszerzési rendszer - mondta Tausz Péter a Transparency International (TI) Magyarország üzleti programjainak vezetője a törvényjavaslatról rendezett vitán.

Példaként említette, hogy a közbeszerzések felügyelete helyére bemásolták a Közbeszerzések Tanácsára vonatkozó hatályos szabályokat, azzal a megjegyzéssel, hogy a felügyelet új szabályai még készülnek. Amennyiben a felügyelet a parlamenttől a kormány alá kerülne, úgy a jogorvoslat garanciái is sérülnének, mivel akkor a Közbeszerzések Tanácsát is a kormány felügyelné - tette hozzá a programvezető.

A jogi szakértők részvételével megrendezett vitára az utolsó pillanatban került sor, mivel a közbeszerzési törvényjavaslatról szerdán reggelig lehet véleményt mondani, akkor jár le a társadalmi vita határideje. Eddig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyetlen nyilvános szakértői vitát sem tartott a javaslatról, és a mostani vitára sem küldte el a képviselőjét - mondta Tausz.

A TI szerint a törvényjavaslat kritikus eleme a bevezetni kívánt egyedi eljárásrend, amelyet maga az ajánlatkérő alakíthat ki. Ez jogbizonytalanságot eredményezhet. Számítások szerint a közbeszerzések kétharmada tartozhat ebbe a körbe.

A korrupciót növelheti az a javaslat, hogy árubeszerzésnél és szolgáltatásnál 25 millió forint, míg építési beruházásnál 150 millió forint alatti megrendelésnél nem kell nyilvános közbeszerzést kiírni, elegendő három céget felkérni ajánlattételre. Akkor egyszerűbb lenne kivenni a közbeszerzés alól az ilyen összegű beszerzéseket - mondta a vitában az egyik szakértő.

 

A mérnöki kamara is aggódik

Magyar Mérnöki Kamara szerint az új közbeszerzési törvényben több kérdésben is határozottabban kellene fogalmazni, a szervezet nem lát garanciát arra, hogy ebből a kerettörvényből, az ágazati törvényeken keresztül jó közbeszerzési rendszer valósul meg - mondta Barsiné Pataky Etelka, a kamara elnöke. Problémát jelent az is, hogy a pályázatoknál a legalacsonyabb árat veszik figyelembe. Ezért pontosan meg kellene határozni az összességében legelőnyösebb ár fogalmát. Fontos, hogy az, amire a legelőnyösebb ár vonatkozik, műszakilag definiálva legyen - mondta az elnök. A kamara szerint szükséges lenne a mérnöki ár alkalmazása. Példaként említette, hogy az Európai Beruházási Bank versenyeztetési szabályzata eleve nem veszi figyelembe egy pályázatnál a legalacsonyabb és a legmagasabb árat, mivel szélsőséges megoldásnak tekinti, amelyek nem értékelhetőek a verseny szempontjából.