Idejétmúlttá vált a "szakemberhiány" meghatározás a magyarországi autó- és járműiparban. Fontos változás az elmúlt évekhez képest, hogy már nem csak a mérnökökért, a kvalifikált szellemi dolgozókért, hanem a betanított munkásokért is kiélezett verseny zajlik a cégek között. Egyes szereplőknél a technikusok, gépbeállítók mellett már hajsza folyik az összeszerelők, anyagmozgatók után is.

Szinten minden területen hiányt tapasztalni: a direkt dolgozók, a mérnökök, az it és az adminisztratív dolgozók esetében egyaránt. Szakmai területenként változó arányban, de a mérnökhiány konstans, a fizikai dolgozók felvétele is akadozik. Az ebből fakadó pénzügyi veszteséget számszerűsíteni nem tudjuk, de a beruházások ettől függetlenül folytatódnak - számolt be lapunknak a Magyar Suzuki Zrt.

A Bosch Magyarországnál jelenleg is több száz nyitott pozíció van. Jelenleg leginkább az informatikai munkakörökben tapasztalunk hiányt, de az adminisztráció, a hr, a pénzügy, a termelés, a logisztika, a beszerzés, a minőségbiztosítás mellett a mérnöki területekre is munkatársakat keresünk - részletezte a Napi.hu-nak Somogyi András hr-igazgató.

Az Audi Hungáriál jelenleg nem tapasztalnak munkaerőhiányt, míg a Mercedes-Benz Magyarországnál nem kívántak nyilatkozni e témában.

Ha nem történik szemléletváltás a vállalatoknál, rövid időn belül az autóiparban is akkora méretű lesz az elvándorlás, mint az informatika területén. Az ágazatban ráadásul nem csak azért van munkaerőhiány, mert a dolgozók külföldre mennek, hanem mert a piacra lépő új munkaerő számossága, létszáma kicsi - figyelmeztetett Pethő Anikó, az Aarenson Consulting Kft. társalapítója.

Újdonság: lecsapnak a régiós versenytársak

Míg tíz évvel ezelőtt a szlovákiai munkavállalók jártak át dolgozni a magyarországi gyárakba, nemrég megfordult a trend. A szlovákiai munkaerő-közvetítők már intenzíven toborozzák a magyar munkaerőt az autóipari pozíciókba, ahol a hazainál 10-15 százalékkal magasabb bruttó bérekkel számolhatnak. A diplomás munkaköröket leszámítva átlagosan mintegy 50 ezer forinttal nagyobb bérrel számolhatnak a szomszédos üzemekben elhelyezkedő magyar munkavállalók (ez nominálisan még nagyobb lehet a kisebb bérterhek miatt).

A nagyításhoz kattintson a képre!

Ennél is - átlagosan 20-30 százalékkal - magasabb bruttó fizetéssel számolhatnak a Csehországban dolgozó autóipari alkalmazottak. Ám a jelentősebb bérelőnyt itt sem a magas képzettségűek élvezik, a kétkezi munkások javadalmazásában ugyanis nagy lemaradásban vannak a magyarországi vállalatok.

Megkezdődött a bérverseny az autóipari cégek kelet-közép-európai fióktelepei között, hogy hol lesz az a pont, amelyen e folyamat megállhat, még nem tudni, a kérdés, hogy meddig tolerálják a gyártócégek nyugati központjai a munkavállalókért zajló konkurenciaharcot - hívta fel a figyelmet Gáspár István, a Vasas Szakszervezeti Szövetség Gép- és Járműipari Szakmai Bizottságának titkára.

Márpedig a kelet-nyugati bérolló igen tág: az osztrák autóiparban a hazainál 4-6-szor, míg a németeknél a fizikai dolgozók körében, akár 8-10-szer nagyobb fizetésekkel is számolhatnak a magyar munkavállalók - becsülte Gáspár.

A bérfelzárkózás - bár fenyegeti a versenyképességet és rosszallást válthat ki a menedzsmentek körében - támogatásra lelhet a fejlett országok munkavállalói sorában, hiszen így lassulhat a nyugat-keleti tőkekiáramlás és számos álláshely megmaradhat odaát. E trendet tükrözi, hogy a német IG Metall óriásszakszervezet 2016 elején partnerségi irodát nyitott Győrben, s nemrég régiós konferenciasorozatot kezdeményezett az autóipari bérekről.

A mérnöknek van, a "melósnak" nincs presztízse

Az évekkel ezelőtt megjelent mérnökhiány már lépésre kényszerítette a magyarországi cégeket is - a Hays Hungary 2015 végén kiadott felmérésének tanulsága szerint. Ennek alapján például a cseh karbantartó mérnökök havi 345 ezer forintos bruttó fizetéssel számolhatnak, lengyel kollégáik 510 ezer, a magyarok pedig már 600 ezer forintnyi bérrel kalkulálhatnak. A hazai gyártó- és folyamatmérnökök bruttó 450 ezer forintos átlagfizetése ugyancsak a legmagasabb, a vizsgált három ország közül.

Lemaradás sem itt, sem a középvezetői pozíciókban nincs, sokkal inkább a szakmai hierarchia alján vannak alulfizetve a hazai járműipar dolgozói. Míg autószerelőként "még" átlagban 170 ezer forintnyi bruttót lehet megkeresni az ágazatban, az autóbádogosok, festők bérei már alig múlja felül a szakmunkás bérminimumot.

Pethő Anikó szerint, miközben az autóipari vállalatok képzett dolgozóikat hűségbónuszok, s különféle loyalty programok segítségével igyekeznek megtartani, a fizikai dolgozókat csak teljesítménybérezéssel motiválják. E dolgozói kör karriermotivációit nem lehet összevetni egy mérnökével, így a gyártóknak a bérfejlesztésen kívül nemigen van más eszköze az elvándorlás ellen.

Ki mennyit emelt?

Bár, szinte minden munkakörben dolgozóhiánnyal küzd a Continental Automotive Hungary Kft. a legjelentősebb mértékben a fizikai alkalmazottak bérfelzárkóztatására koncentrál idén. E munkakörökben 2016-ban két számjegyű a bruttó bérek növekedése. Állandóan figyelnünk kell a piacot és ha szükséges azonnal reagálni, kiharcolva akár soron kívüli bérrendezést a németországi központban - kommentáltak a vállalatnál. A gyorsaság nagyon fontos, mert a piac rendkívül sebesen változik

Az Audinál jelenleg is tartanak a bértárgyalások: a cég 2016 áprilistól 15 ezer forintnyi differenciált alapbéremelést és 540 ezer forintnyi cafeteria keretösszeget ajánlott, amelyet a Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) nem fogadott el. Az érdekképviselet egységes 15 ezer forintos alapbéremelést kér 2016 januárjától, emellett a munkavállalók felülvizsgálnák a jelenlegi bérezési rendszert és új bérstratégiát alkotnának.

A győri Audinál a bruttó átlagbér 300 ezer forint körül van, így az AHFSZ követelése körülbelül 5 százalékos emelésnek felel meg. Ez már jelentős engedmény a mintegy 10 százalékos első ajánlathoz képest - ismertette lapunkkal Németh Sándor elnök.

A Suzukinál nem kívántak nyilatkozni a bérek változásairól, azt azonban megjegyezték, hogy a karácsonyi jutalom bővült. A Bosch-csoportnál elmondták: a béremelés átlagos mértéke vállalatonként, tevékenységi területenként eltérő, idén átlagosan 5 százalék volt. Az emelés egységesen minden munkavállalót érintett, de megjegyezték, hogy a vezetőknek lehetőségük van az egyéni teljesítmény alapján differenciálni. Ugyancsak kisebb, egy számjegyű emelésről szólnak a hírek a Mercedes esetében, a társaságnál azonban nem említettek számokat.

Az ország keletebbi felében működő cégeket még kevésbé szorítja a munkaerőhiány, itt a nyugati országrészhez képest a szabad munkaerő könnyebben elérhető, az elvándorlás - már csak a földrajzi okok miatt is - kisebb mértékű. Az osztrák határhoz közelebb működő "első körös" járműipari beszállítók azonban béremelési spirálba kerültek, a Vasas Szakszervezet szerint körükben több cég is magasabb két számjegyű emelést hajtott végre.

A legrosszabb helyzetben a tőkeszegény beszállító kkv-k vannak, jelentős részük nem képes kigazdálkodni 2-3 százalékosnál nagyobb bérfejlesztést - sőt Gáspár István szerint több helyen még ennél is kevesebb pluszt kaptak a dolgozók 2016-ban. A kis cégek ráadásul lemaradásban vannak: a Fizetések.hu adatgyűjtése alapján, jellemzően minél kisebb egy cég, annál alacsonyabb bért tud ajánlani. Miközben az ezer fősnél nagyobb autóipari vállalatoknál a havi bruttó átlagbér 324,4 ezer forint, az 50 és 249 közötti alkalmazottal dolgozó társaságoknál már csak alig 240 ezer, míg a 10 fősnél kisebb cégeknél mindössze 168,3 ezer forint.

Fejlesztés, vagy fejvesztés?

Szerencsés helyzetben van a Michelin Hungária: a céget nem sújtja a munkaerőhiány. Folyamatosan sok jelentkezés érkezik a vállalathoz, melyek közül az éppen bővítés alatt álló nyíregyházi személyabroncs gyárunkba, fizikai munkakörökre könnyen találunk jelölteket - nyilatkozta lapunknak Nagy Béla személyügyi vezető. A karbantartási szakmán belül egyes, például a műszerész posztokon a felvétel az átlagosnál hosszabb időt vesz igénybe. Szellemi posztoknál, főként a vidéki telephelyeken hasonló a helyzet.

Többnyire azonban nem szükséges a munkaerőpiacon keresnünk, mivel karrierfejlesztési programunknak köszönhetően belső mozgatásokkal is be tudjuk tölteni a posztokat - fogalmazott Nagy. A Michelin 2016-ban 3 százalékos, míg tavaly 3,3 százalékos bérfejlesztést biztosított dolgozóinak.

A Gyöngyöshalászon gumigyárat építő Apollo Tyres Hungary ugyanakkor a szakképzett munkaerő hiányával küszködik. Bányai Tibor hr-igazgató, a The Economic Times-nak elmondta: a vállalatnak több éves tapasztalattal bíró - gumiipari háttérrel rendelkező - szakemberekre lenne szüksége, ám rendkívül nehéz rájuk találni a munkaerőpiacon. A cég reményei szerint jövő januárban indulhat a termelés az új üzemben és vonzó bérajánlatokkal tudják majd elcsábítani a munkaerőt. A technikusi álláshelyeket valószínűleg a szomszédos országokból érkező dolgozókkal töltik majd fel.

Sok az előny, de nem mindenhol

Az autó- és járműipar a magyar gazdaság legfontosabb iparága - GDP-arányosan és az exportot nézve egyaránt. Az átlagbért tekintve azonban nincs a vezető ágazatok között, még a feldolgozóiparon belül sem. Ennek fő oka, hogy az iparágban arányaiban nem a magasan kvalifikált munkaerő a meghatározó - a relatív elmaradás a futószalag mellett dolgozók bérén mutatkozik.

A nagyításhoz kattintson a képre

Az ágazatban ráadásul jelentős a munkaerő-piaci kontraszt a beszállító kkv-k és a multinacionális cégek leányvállalatai között. A vezető gyártócégek mindegyikénél jellemző, hogy 13. havi bért is biztosítanak, amelynek átlagos nagysága csak kicsivel marad el a "normál" havi bérekhez képest. A nagy márkák sokat tesznek a vállalati kultúra és a munkakörnyezet fejlesztésért, ennek köszönhetően is - elsősorban a diplomások körében - évek óta a legvonzóbb munkáltatók közé tartoznak az autóipari cégek.

Az Audi dolgozói számos béren kívüli juttatásból választhatnak, amelyet sokak közt laptopvásárlásra, lakáshitel-törlesztésre, utazási támogatásokra fordíthatnak. A Mercedes-Benz munkavállalói számára például ingyenes sportolási lehetőségeket, nyelvtanulást és tréningeket, valamint kedvezményes bérlakás programot biztosít. A pluszjuttatások széles köre a többi top cégnél, a Suzukinál, a Boschnál, a Michelinnél és a Continentalnál is egyaránt jellemző. Ám a kisebb cégek ezen a téren is komoly versenyhátrányban vannak.