Már a tízet is meghaladja a Magyar Postával szerződésben álló munkaerő-kölcsönző cégek száma, amelyek elsősorban az állami társaság Országos Logisztikai Központjába (OLK), illetve székesfehérvári logisztikai üzemébe közvetítenek dolgozókat - osztotta meg a Napi.hu-val, az egyik postai szakszervezet neve elhallgatását kérő megbízottja. Mint mondta, mostanra gyakori lett az is, hogy a kölcsönzők, buszokkal hordják fel az alkalmi dolgozókat vidékről, mert a főváros tágabb vonzáskörzetében már alig találnak embert a betöltendő pozíciókra.

Forrásunk szerint a kölcsönzött munkások körében óriási a fluktuáció: gyakorlatilag harminc naponként folyamatosan cserélődnek ezek a dolgozók. Úgy látja, e körben nem kevesen vannak, akiknek a munkája kívánni valót hagy maga után. Akadnak köztük olyanok, akik írni-olvasni sem tudnak, vagy nem ismerik a római számokat, holott a településnevek és az irányítószámok kiolvasása azért elengedhetetlen (lenne) ebben a szakmában.

Lapunk megkeresésére a Magyar Postánál  azt a választ adták, hogy az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó levélküldemény-kezelési technológiában nem alkalmaznak bérelt munkaerőt. "Az üzleti csomagforgalom lebonyolításában, a napi mennyiségi ingadozások kezeléséhez veszünk igénybe külső szerződött partner által biztosított humánerőforrást. A bérmunkaerőnek ugyanazon képzettségi és végzettségi feltételeknek kell megfelelnie, mint a saját foglalkoztatású munkatársainknak" - nyilatkozta a cég.

A fluktuációval kapcsolatban ugyanakkor azt írták, hogy erről pontos információkkal nem rendelkeznek, mivel a kölcsönzött munkavállalók tekintetében a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó cég gyakorolja, nem a Magyar Posta.

A Népszava korábbi cikke szerint a postánál elismerték, "nem ritka, hogy az alkalmi segítő nem tudja kibetűzni a város nevét, ahová a csomagot el kellene juttatni". Ezzel szemben Napi.hu-nak már határozottan cáfolta a posta, hogy funkcionális analfabéta munkatársakat alkalmaznának.

Folytatódik az elszivárgás

Idén, a teljes munkavállalói körre vonatkozóan - a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének együttes hatásával - átlagosan 14 százalékos bérfejlesztést hajt végre a Magyar Posta, amelyből a munkavállalók több mint 90 százaléka, 10 százalékot meghaladó alapbérfejlesztésben részesülhet, január elsejéig visszamenőleg. A posta szerint azokon a területeken, ahol jelenleg a legnagyobb a humánerőforrás-hiány (főképp a logisztikai területeken, például a sofőröknél) 25 százalékos bérfejlesztés valósul meg.

A szakszervezettől ugyanakkor megtudtuk, hogy hiába a bérek növekedése, az elvándorlás továbbra is jellemző állami vállalatnál, hiszen emeltek a konkurens szállítmányozó cégek is, amelyek esetenként akár 40-50 ezer forinttal ráígérnek a postai fizetésekre. Már előfordul az is, hogy a posta saját alvállalkozói csalják el az embereket a társaságtól.

Hajtanak az újoncokra

"A létszámhiány csökkentése érdekében társaságunk intenzív munkaerő-felvételi kampányt folytat: a posta állásbörzéken vesz részt, valamint csoportos tájékoztatókat szervez a munkavállalók minél szélesebb körű elérése érdekében. A toborzás további hatékonyságának növelésére a Magyar Posta márciustól Karrier Irodát nyitott a Budapest 100-as postán" - írta a vállalat lapunknak.

A posta sokasodó álláshirdetései sorában az egyik online felhívásban például postai segédmunkások számára nappali műszakokban "akár" havi nettó 140 ezer forintnyi fizetést ajánlottak, míg ugyanebben a pozícióban 20 ezer forinttal többet kínálnak az éjszakásoknak. Egy másik, plakáton megjelent hirdetésben pedig logisztikai küldeményfeldolgozóknak "akár" bruttó 210,7 ezer, csomagkézbesítőknek 225,5 ezer, míg gépkocsivezetői pozícióra 248,5 ezer forintot kínálnak havonta.

Ezek az ajánlatok már csak azért is kelthetnek megütközést, mert - bár a Magyar Posta béradatait nem hozza nyilvánosságra - korábbi információink szerint, a meglévő összes postai foglalkoztatott mintegy 40 százaléka a garantált bérminimumot és kisebb részben a minimálbért kapja alapfizetésként, s körülbelül 25 százalékuk pedig érintett volt a kötelező emelés miatt kialakult bértorlódásban. Ez azt jelenti, hogy a postai munkavállalók többségének alapbére a bruttó 161,2 ezer forint környékén van, vagy csak néhány ezer, illetve tízezer forinttal haladja meg azt.

Forrásunk szerint az egyszerűsített foglalkoztatás lazább szabályainak köszönhető, hogy a posta "akár" magasabb fizetést is tud ígérni az utcáról toborzott embereknek, mint meglévő alkalmazotti gárdájának. Arra figyelmeztet ugyanakkor, hogy ez a helyzet komoly bérfeszültséghez vezethet - bár eddig még nem érkezett az ügyben hivatalos dolgozói panasz.

A régi emberek már nem örülnek annyira

Idén januárban a Magyar Postánál megszűnt az úgynevezett törzsgárda elismerés, amely a cég régóta meglévő állományát volt hivatott elismerni. Az elismerés keretében a minimum 15 éve a cégnél dolgozók ötévente pénzjutalmat kaphattak. Másfél évtized után bruttó 47 ezer forint volt a díj, amely öt-öt további ledolgozott év után sávosan emelkedett, a legmagasabb összeg - bruttó 378 ezer forint - pedig azoknak járt, akik már legalább 50 évet lehúztak a cégnél.

A régi rendszert követően a hűséges dolgozók jutalmát 2017-től a havi fizetéshez csapták: 15 éves munkaviszony után ez havi bruttó 500 forintot jelent, legfeljebb pedig 6-7 ezer forintot. A jutalom a későbbiekben "alapbéresedik", tehát ezzel összevonva számítják majd ki a fizetésekből az emelések mértékét. Ezzel a régi dolgozók csak időben elnyújtva kaphatják meg azt a pénzjutalmat, amely eddig egyszerre érkezett meg hozzájuk.

Ezek az összegek természetesen senki számára nem jelentenek létkérdést, de az érdekképviseletek szerint az elismerési rendszer átalakítása szimbolikus jelentőségű abban, hogy a Magyar Posta miképpen viszonyul hűséges dolgozóihoz.