A tavaszi-nyári hitelprogramot folytatja az MNB, a konstrukció kondícióinak java nem változik - mondta Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a Napi Gazdaság és a Napi.hu KKV-hitelezés című konferenciájának nyitó előadásában. A gazdaság az MNB számításai szerint jövőre 2 százalék körüli mértékben növekszik majd, ám ez a növekedés még a hitelállomány növekedése nélkül zajlik. Márpedig a tapasztalatok és a tanulmányok szerint a feltörekvő országokban a gazdaság válság utáni növekedése ott stabilabb, ahol a banki hitelállomány növekedésével párosul. A banki hitelek mellett az egyéb finanszírozási források (kötvénykibocsátás, értékpapírosítás) sem állnak komoly mértékben rendelkezésére a hazai kkv-szektornak, köszönhetően annak, hogy nem elég fejlett a hazai tőkepiac - indokolta az Nhp program megindítását az MNB igazgatója.

A jegybank kamatcsökkentési programját nagyon jól lekövették a vállalati hitelkamatok. Ugyanakkor problémát jelent, hogy a vállalkozások banki kockázata az elmúlt évek nyomán jelentősen megnőtt, bár a bankok a hitelezési feltételek terén az utolsó felmérés során már azok enyhítéséről nyilatkoztak. Nem magyar sajátosságról van szó - emelte ki Vonnák Balázs: a régióban végzett felmérések szerint a vállalkozások hitelezésének máshol is párhuzamos akadálya a hitelezhető cégek alacsony hitelkereslete, míg a cégek másik részének a problémája a mérsékelt hitelhez jutás.

Magyarországon a vállalati körben viszonylag alacsony a devizahitel-szerződések száma, ugyanakkor az állományi adatok szerint a hitelek közel 70 százaléka devizában van denominálva - ezért volt szükség arra, hogy az Nhp I. keretében a jegybank megfelelő forrást kínáljon fel a devizahitelek kiváltására.

Az Nhp a hitelkeresletre rendkívül olcsó finanszírozása okán hat - az I. pillérben, az új hitelek esetében 400-500 bázispontos, a második pillérnél, a hitelkiváltásnál 150 bázisponttal olcsóbb forráshoz juthatnak a cégek. Az alacsonyabb törlesztőrészletek a cégek számára javuló cash-flow-t jelenthet, a vállalatok javuló adatai pedig a hitelkínálatra is hathatnak. Az Nhp I. keretében is látszott már, hogy a bankok harcba szálltak másik bankok ügyfeleiért.

Az Nhp I. esetében a hitelkiváltást vélhetően megakasztotta a viszonylag gyenge forint - ez indokolhatja, hogy a hitelkiváltás során mindössze 20 százalékban váltottak ki svájci frank hitelt a cégek. Az első pillérben 61 százalékos volt az új hitelek aránya, ezen belül nagyjából 50-50 százalékos mértékben új beruházást, illetve forgóeszközt finanszíroztak a bankok. Az új hiteleknél a kamat 3,5-3,6 százalékkal ment a piaci szint alá, míg a hitelkiváltásnál a beruházási hiteleknél 1,1, forgóeszköz-hiteleknél 1,6 százalék volt a kamatcsökkenés mértéke.

Vonnák Balázs szerint az Nhp II-ben az alap kondíciók nem változtak, a rendelkezésre álló idő ugyanakkor 3 hónap helyett közel másfél év áll rendelkezésre a hitelek folyósítására. A keret 2000 milliárd forint, ebből az első körben 500 milliárd forintos keretet nyitott meg a monetáris tanács. Az Nhp I. 750 milliárd forintos kerete 0,2-0,5 százalékkal emelheti meg a GDP szintjét, míg a most induló program első 500 milliárdos részlete 0,2-0,4 GDP-növekedést indukálhat. Nagyon sok múlik majd azon az MNB igazgatója szerint, hogy az új hiteleken belül mekkora lesz a tényleges beruházási hitel mértéke.

Fontos ismérv, hogy a hitelkeret 90 százaléka az új feltételek szerint új hitelekre fordítható, míg a hitelkiváltás aránya csak 10 százalék lehet. Új elem, hogy a beruházási hitelt felvevő kkv-k az Nhp II. esetében már kinőhetik a kkv-kritériumokat - erősítette meg a Napi Gazdaság információit kérdésre válaszolva az MNB igazgatója.

Az Nhp az MNB mostani számításai szerint a teljes vállalati hitelállomány visszaesése 2014-15-ben megállhat, míg a kkv-k esetében 2014 végére egyértelmű trendfordulóra számít a jegybank.