Sztrájkfelhíváshoz vezettek az eddig eredménytelen bértárgyalások az Audi Hungaria Motor Kft.-nél, valamint az Autoliv Ipari és Kereskedelmi Kft. autóipari beszállítónál. A Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint a nem megfelelő bérjuttatások miatt sztrájk közeli helyzet alakult ki további három járműipari vállalatnál is - amelyből kettő nyugat-dunántúli beszállító. Molnár Ákos, a szervezet regionális ügyvivője nem kívánta nevesíteni lapunknak az érintett társaságokat, azt azonban megjegyezte, hogy nem kkv-król, hanem nemzetközi cégek 2-3 ezer fős leányairól van szó.

Úgy látja, az alacsony bérek mellett immár a túlóráztatás gyakorlata is nagy elégedetlenséget okoz a munkavállalók körében. Az autóipari cégek a térségben prosperálnak, a munkaerőhiány nagy megrendelésállományok mellett köszöntött be, ezért például az Autolivnél már egy-másfél éve folyamatosak a túlórák. Jellemző, hogy a dolgozók heti 6 napot vannak műszakban, vagy hétvégén is dolgoznak - számos helyi cégnél már lényegesen túllépték a munka törvénykönyvében maximált évi 250 óra rendkívüli munkaidőt.

Kapcsolódó

A szerény megélhetés miatt a dolgozók eddig partnerek voltak a túlmunkában, mostanra azonban már sokan túlterheltségre és a magánélet teljes megszűnésére panaszkodnak.

Nagy baj lenne, ha leállnának

Már akár egy 20 perces  figyelmeztető sztrájk is több százezer eurós veszteséget okozhat a járműgyártóknak, hiszen az üzemekben meghonosított just-in-time termelésszervezési eljárás miatt egy-egy termelési láncszem kiesése a teljes gyártási folyamat megakadását eredményezheti - hívta fel a figyelmet Molnár. (A leállás következményeként például megeshetne, hogy egy készre legyártott autó ülések nélkül gördül le a sorról). A járműgyártók nehéz helyzetben lennének, már csak azért is, mert nincsenek termékek tárolására alkalmas raktárhelyiségeik.

Ugyanakkor bőven lenne mozgástér arra, hogy a gyártók elejét vegyék dolgozóik dühének, hiszen az iparágban jellemzően a teljes magyarországi termelési költség mindössze 5-6 százalékát tehetik ki a bérköltségek - becsülte Molnár. E téren hasonlóan alacsony, egy számjegyű arányt saccolt lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. senior elemzője is.

A Céginfó.hu mérlegadatai alapján az ágazat legnagyobbja, az Audi Hungaria Motor Kft. 2014-ben 6,135 milliárd eurót invesztált anyagjellegű ráfordításokra, miközben bérköltségre 208,3 millió eurót költött, további 62,1 millió eurót fordított bérjárulékokra és 34,8 milliót személyi jellegű egyéb kifizetésekre (az akkori átlagárfolyamon 1 euró 309 forintot ért).

A 2015-ös, előzetes bevételi adatok alapján viszont a vállalat rekordot döntött: a forgalom 7,906 milliárd eurót tett ki, 675 millióval többet, mint 2014-ben. Az Audi tavaly több, mint 2 millió motort gyártott Győrben, 50 ezerrel többet, mint 2014-ben, míg a gyártósorról 160 ezernél több autó gördült le, amely 25 ezer darabos növekedést jelent.

A dolgozói érdekképviseletek ugyanakkor semmilyen magyarázatot nem találnak arra, hogy a kedvező iparági klíma és a súlyos munkaerőhiány ellenére miért hajlanak csak minimális bérfejlesztésre a gyártók. Eközben pedig Szlovákiában és Romániában dinamikusan nőnek az autóipari fizetések - az előbbinél már érdemben, az utóbbinál pedig lassanként meghaladva a magyar béreket.

A tét nagy, hiszen az autóipar igazán "konfliktusképes" iparág, egy-egy munkabeszüntetés sokkal nagyobb közvetlen kárt tud okozni a gazdaságnak, mint bármelyik szektor sztrájkja az állami szférában - magyarázta a Napi.hu-nak Adler Judit, GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Márpedig az autó- és járműágazat a magyarországi ipari termelés közel 30 százalékát adja, többet, mint bármely más iparág.

Ahol forró a talaj

Eddig nem tudtak béralkut kötni a győri Audi Hungariánál, ezért a munkavállalók néhány napja sztrájkbizottságot hoztak létre. A bértárgyalásokon a munkáltató 2016 áprilisától 15 ezer forint differenciált béremelést és a választható, éves cafeteria-keret 475 ezerről 570 ezer forintra emelését ajánlotta, amelyet az Audi Hungaria Független Szakszervezet nem fogadott el.

Múlt pénteken a cég újabb ajánlattal állt elő: a munkatársak alapbérét 15 és 20 ezer forint között emelnék meg, ezzel mintegy 3 ezer audis kaphatna 10 százaléknál magasabb fizetésemelést. A nagyobb összeg azon dolgozóknak utalnák, akiknek az alapbére alacsonyabb sávban van, s emellé szintén járna az 570 ezer forint béren kívüli juttatás-keret. Az alternatív ajánlatra ismét nemet mondott a szakszervezet.

Az érdekképviselet minden dolgozóra kiterjedően (a kezdeti 30 ezer forint helyett) az alapbér legalább havi 20 ezer forintnyi növelését kéri visszamenőleg január elsejétől. Cafeteria követelését ugyanakkor március 24-én, az évi 540 ezerről 500 ezer forintra mérsékelte, azonban kért 100 ezer forintos egyszeri kifizetést.

A vállalatnál továbbra is fennáll a sztrájkhangulat, a több mint 11 ezer dolgozóból már 7 ezer támogatói aláírással erősítette meg a felhívást.

Szintén sztrájkbizottság alakult, a 2400 főt foglalkoztató sopronkövesdi Autoliv Ipari és Kereskedelmi Kft.-nél, miután a munkavállalók 12 százalékos fizetésemelést követeltek, miközben az autóipari beszállító, csak 2,5 százalékos bérfejlesztésre tett javaslatot. A Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi tagozata felháborítónak tartja azt is, hogy az - egyebek közt biztonsági öveket gyártó - cég egyik korábbi vezetője két éve a fizikai dolgozóknak 13. havi bért, míg a szellemi és az indirekt fizikai dolgozók ugyancsak 13. havi bért és üdülési pénzt ígért az idei évre, ám ezt a cég nem teljesítette.

Vajon ismerik a helyzetet?

Két kínai autóipari beszállító vállalat összesen 30 millió euró beruházást hoz Magyarországra, 600 új munkahelyet teremtve - jelentette be a közelmúltban Szijjártó Péter külügyminiszter. Egy kapacitásbővítésről és egy zöldmezős beruházásról van szó, mindkét beruházás a Nyugat-Dunántúlon valósul meg. Mindkét vállalattal a következő hetekben jelentik be a beruházás részleteit.