Varga Zsolt

Többek között arról kérdezték a budapesti polgárokat, hogy szerintük melyik fűtési mód a leginkább modern, gazdaságos és környezetbarát. A teljes budapesti népességből kiválasztott megkérdezettek többsége nagyjából jól tippelt, amikor 200 ezernél több fővárosi lakossági távhő fogyasztót jelölt meg - a valós szám 245 ezer.

Kapcsolódó

A távfűtés modern és már jó ideje nem egyenlő a panellakásokkal (összesen mintegy kétezer intézményi és egyéb fogyasztó is távhővel fűt). Az is közismert, hogy ma már mind több újonnan épített társasházat, középületet, irodaházat, szállodát kötnek rá a távhőrendszerre, ám csak kevesebb, mint a válaszolók fele gondolta, hogy például a bevásárlóközpontokat, a múzeumokat, sportcsarnokokat és stadionokat is távhővel fűtik. Ezt a válaszadók többsége csak a Művészetek Palotájáról feltételezte. Pedig bőven lenne példa: a Magyar Telekom új székháza, a Duna Aréna, a Mátyás Templom, a Puskás Stadion, a Városháza, a Magyarok Háza vagy a BME Schönherz kollégiuma.

A legfiatalabb válaszadók voltak a leginkább járatosak zöld ügyekben, de még az ő ismereteik is némileg hiányosak a távhővel kapcsolatban. Biztató, miszerint a megkérdezettek többsége szerint elképzelhető, hogy hulladék elégetésével hőt lehet előállítani, tehát egyre többen pozitívan gondolkodnak a hulladék energetikai hasznosításáról.

Az eredmények alapján az emberek 89 százaléka fontosnak tartja, hogy otthona fűtési módja milyen hatással van a környezetre. Magyarán: mennyire légszennyező. Kizárólag környezettudatosságból a megkérdezettek harmada mindenképpen fűtési módot váltana, további 60 százalék viszont csak akkor, ha ez költségcsökkenéssel is járna, azaz spórolna vele.

Összességében a megkérdezetteknek csak a fele tartja a távfűtést inkább környezetkímélőnek a többi fűtési móddal szemben, miközben a fővárosi távhőrendszer valójában évente 217 ezer tonna szén-dioxid kibocsátást takarít meg. A válaszadók 41 százaléka jelölte meg a helyes értéket, miszerint a távfűtés szélesebb körű alkalmazása több mint 150 ezer tonnával járulna hozzá a klímavédelmi célokhoz, és persze Budapest levegőtisztasága is számottevően javulna. A kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a két nem közül a nők elkötelezettebbek a környezetvédelem iránt.

A felmérésben a 18-59 éves, mobil telefonnal rendelkező budapesti lakosok vettek részt, férfiak és nők 49-51 százalékos arányban. A megkérdezettek 76 százaléka érettségivel, illetve diplomával rendelkezik, 23 százaléka általános iskolát, illetve szakmunkásképzőt végzett.