A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Kapuvár, Gyula és Pápa állhat sorba "mentőmilliárdokért" hamarosan, az első két nagy húsipari cégnél már nagy a baj, leállt a termelés, míg Pápán csak most kezdenek gyülekezni a fellegek a húsgyár felett. Értesüléseink szerint a 2009-ben magánkézbe került − és részben városi tulajdonban levő − Pápai Hús 1913 Kft.-nek már csak készpénz ellenében szállítanak sertést a termelők, ezért a termelés ott is akadozik. Kiss Zoltánné gazdasági igazgató megerősítette, hogy a társaság gondokkal küzd, azt azonban cáfolta, hogy csak készpénzért kapnak árut a termelőktől.
A kormány keddi ülésén úgy döntött, nem dob anyagi mentőövet a húsipari cégeknek − a gyulai és kapuvári üzemnek −, viszont stratégiai fontosságú szintre emelte őket, védve a hitelezőkkel szemben, ám emlékezetes − lásd Malév −, hogy a miniszterelnök szavaival élve egy darabig el lehet rugdalni őket, de van olyan pont, ahonnan nincs tovább. A súlyos problémák így ezzel sem oldódnak meg, sőt az idő előrehaladtával csak fokozódnak.
Holding létrehozását javasolják
A kormánydöntés azért is különös, mert egy részletes és költséghatékony javaslat is napirendre került, ami megoldást jelenthetett volna a húsipar egyre feszítőbb gondjaira. A Raskó György agrárközgazdász által készített tanulmány szerint egy 40-45 milliárd forint éves árbevétellel bíró állami húsipari holdingot hoztak volna létre a bajba került cégek átszervezéséhez. A cselekvési terv szerint egy adósságkonverzióval Gyula és Kapuvár − ezen felül talán Pápa − hiteleit tőkévé, vagyis tulajdonrésszé konvertálták volna, majd ezt követően az állam tőkeemeléssel szerezhetett volna kisebbségi tulajdonrészt a cégekben. Emellett létrejött volna egy korszerű nyugat-dunántúli vágóhíd is. A holding lehetőséget biztosított volna a szervezetek karcsúsítására és az értékesítés korszerűsítésére is. Az állam ráadásul a termelőknek is tulajdonrészt juttathatott volna − tízéves futamidejű, kedvező hitellel.
Mindez viszonylag kis állami szerepvállalással megvalósítható lenne − véli továbbra is Raskó, aki kérdésünkre elmondta, a gyulai üzem talpra állítása 800 millióba, a kapuvárié pedig 1,2−1,5 milliárdba kerülne az erők egyesítésével. A Raskó-féle koncepciót azonban a kabinet elutasította és amint ezt Budai Gyula államtitkár kedden kijelentette: "a kormány veszteséges magáncégekben nem kíván részesedést vásárolni". Budai szerint a súlyos problémákra megoldást jelent a kereskedelmi láncokkal kötött hosszú távú szerződés, amelyet a húsipari cégek termékeinek felvásárlására kötnek − vagy már meg is kötöttek. Ez utóbbi nem derült ki az államtitkár nyilatkozatából.