Novemberben várják az első állami kompenzációt a távhőszolgáltatók az októberben induló gázév első hónapja után. Már ez az első kompenzációs-számla is igen borsos lesz: a távhő cégek várhatóan 80-100 milliárd forintos igényt jelentenek be, miközben a távhőkasszában júliusban alig 11 milliárd volt. Azt, hogy most mennyi van a kasszában, nem árulta el a lapnak a kormány.

A cégek évek óta kompenzációt kapnak a valódi költségeik és a rezsicsökkentett ár közötti különbség fedezésére, csakhogy az elszabaduló energiaárak miatt a kiadásaik és a bevétel közötti differencia most minden eddiginél gyorsabban nő.

Szélsőséges esetben zárhatják a csapot

Ha nincs pénz, akkor szélsőséges esetben a gázcsapot is elzárhatják és akkor leállhat a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás a lakásokban - mondta Bali Gábor, energetikai szakértő.

A távhőszolgáltatók az önkormányzatokkal ellentétben nem idén, az elszálló energiaárak láttán fordultak a kormányhoz energiakompenzációt kérve, ezt számukra évek óta jogszabályok biztosítják. A fogyasztói árat ugyanis a rezsivédelmi program keretében a kormány 2014-ben befagyasztotta, azóta a cégek bevétele változatlanul 115 milliárd forint évente, ami egyre kisebb mértékben fedezi a szolgáltatás költségét

A földgázzal működő távhőszolgáltatók szinte kivétel nélkül megkötötték már a szerződéseket a szükséges energiamennyiségre a kereskedőikkel. A Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára, Steiner Attila egy múlt heti konferencián azonban arról beszélt, hogy idén télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentését tervezik a távhő rendszerekben.

„Az ellátáshoz szükséges hőmennyiség csökkentése csak akkor valósulhat meg, ha ezt központi úton, jogszabályi alapon rendeli el a döntéshozó” – figyelmeztet az energetikai szakértő.

Az átadott hőmennyiséget, a lakásokban biztosítandó hőmérsékletet, illetve a meleg víz hőfokát a fogyasztóval – jellemzően társasházakkal, intézményekkel – kötött egyedi szerződésekben rögzítik a szolgáltatók. Nem egy esetben ezeket a paramétereket önkormányzati rendelet is szabályozza.

A távhőszolgáltatók ettől egyoldalúan nem fognak eltérni, nem is tehetik meg, hiszen az szerződésszegésnek minősülne. Az önkormányzatok vélhetőleg szintén nem adnak erre felhatalmazást. A hőmennyiség csökkentése tehát csak egy miniszteri rendelet, vagy éppen egy törvénymódosítás révén, központi intézkedésként rendelhető el.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter két hete tagadta, hogy áremelésre készülne a kormány, ám Palkovics László ipari miniszter az ATV-nak adott interjúban már korántsem volt ilyen kategorikus.