Szerdán délben már 1,59 százalékot emelkedtek a holland ICE TTF fronthavi gázszerződéseinek árai, elérve a 229,5 euró feletti szintet. Ez már több mint 12 százalékkal magasabb szint, mint volt a március közepi első ársokknál. A szeptemberi szállítási szerződéseken túl az októberi és novemberi TTF-árak is emelkedtek, előbbi 233,8 eurón áll, míg utóbbi 236,3 euró közelében áll.

A magyar rezsicsökkentés korlátozása utáni lakossági piaci árat meghatározó CEEGEX árak súlyozott átlagára 236,53 euró volt az augusztus 17-i gáznapra.

Mindez pedig egyszerre jó és rossz hír: a Gazprom keddi fenyegetésnek beillő 1000 eurós spotpiaci árakról szóló előrejelzése nem okozott a meglévőnél nagyobb pánikot, így csak mérsékelt volt a drágulás a piacokon, viszont az látszik, hogy a kínálat egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan zárkózik fel a kereslethez. A kereslet pedig Európa téli fűtési szezonjának igényét, és az abból levonható már betárazott mennyiségeket jelenti. Optimizmusra sok ok nincs, hiába csökkent 40 százalékról már 20 százalék alá Európa orosz földgázimportja, a pótlásra kevés kapacitás van az LNG-piacokon. Mindez azt is jelenti, hogy Németország – az Európai Unió legnagyobb gazdasága – kevesebb mint 3 hónapig bírná a készleteivel és a beszerezhető gázkészletekkel, ha az oroszok most elzárnák a földgázcsapokat – derül ki a Bloomberg összefoglalójából.

Fogyasztáskorlátozás kell, de ettől még tart a kormány

A földgázfelhasználás korlátozása egyre inkább előtérbe kerül a legtöbb EU-tagállamban. Köztük Magyarországon is, bár ezt a kormány szó szerint így még nem mondta ki, de a rezsicsökkentés részleges kivezetése már ebbe az irányba mutató lépés. Az, hogy csak az átlagfogyasztásig támogatják a gázfogyasztásnál fizetendő árat, spórolásra ösztönözheti a lakosságot. Azonban az átlagot inkább lefelé torzítja, hogy sok háztartásban alig használnak földgázt az elektromos fűtési rendszerek miatt, vagy épp azért, mert fával fűtenek és csak a főzéshez megy a gáztűzhely. Tehát a fogyasztás korlátozása a háztartások anyagi helyzete miatt esik vissza.

Az Európai Bizottság már beterjesztett egy javaslatot, amelyben azt kérik a tagállamoktól, hogy csökkentsék a gázfogyasztásukat 15-20 százalékkal, de itthon egyelőre nem voltak erre érdemi lépések. Sőt, a kormány egyelőre a kommunikációban inkább a gázkínálat bővítésére koncentrált: Szijjártó Péter külügyminiszter júliusban plusz 700 millió köbméternyi gázszállítmányt próbált kilobbizni Oroszországtól és a Gazpromtól (egyelőre kevés sikerrel), míg a kormány utasítást adott arra, hogy a hazai gázkitermelést skálázzák fel. Utóbbi ugyan egy járható út, de ahogy arról írtunk 2-2,5 milliárd köbmétert is fel lehetne hozni a magyar gázkutakból, de ez egy 5-6 hónapos műszaki előkészületet igénylő projekt, amely így december-február között jelenthetne először fokozott hazai ellátást.

A Hello magyar elemzője pedig azt a rövidtávon hatást kifejtő fejlesztést emeli ki, hogy a horvátországi Krk-szigetén lévő LNG-terminálból már nemcsak vezetéken, de közúton, tartálykocsikban is érkezik gáz. Ez viszont nagyon-nagyon kicsi kapacitásbővülést jelent csak.

A portál emellett felemlegeti, hogy kiemelt státuszt kapott a békési gázmező kitermelési projektje, ami ugyan lehetővé teszi a gyorsabb megvalósítást, de a kitermelés előreláthatólag csak a következő fűtési szezonban indulhat meg.