Már eddig is markánsan gazdagodott az elit, a következő években pedig még jobban felgyorsulhat a vagyonuk növekedése a Blochamps Capital elemzése szerint. A privátbanki piaccal foglalkozó cég adatai szerint tavaly év végén nem egészen 4700 milliárd forintot kezeltek a hazai privátbankok a 42 ezer vagyonos ügyfél számláin.
Évente 600 milliárd forint
Ez az összeg már az idén 5250 milliárd forintra nőhet, vagyis több mint 550 milliárddal nő a legvagyonosabb réteg privátbanki szolgáltatóknál tartott megtakarítása. 2020-ban a becslések szerint további 600 milliárd forint gyűlik majd össze a gazdagok számláin, 2022 végére pedig éves 12 százalékos növekedés mellett 7350 milliárd forintra emelkedik ez az összeg. Vagyis minden vagyonos ember évente 15 millió forinttal gyarapíthatja a már most is 108 millió forint körüli átlagos megtakarítását privátbanki számláin.
Az ügyfelek száma ugyanis érdemben nem fog nőni a következő években, sőt még csökkenhet is. Ennek az az egyik oka, hogy összeolvadások jöhetnek a privátbanki piacon, ami ahhoz vezet, hogy a több szolgáltatónál is számlát vezető ügyfelek összevonják a számláikat. Bekerülhet persze az elitbe néhány száz, feltörekvő milliomos is, vagy a felső középosztály egy-kétezer pénzügyileg megerősödő képviselője, de az ügyfélszám 40-45 ezer körül stabilizálódik majd - mondja Karagich István, a Blochamps ügyvezetője. Ez pedig azt jelenti, hogy az ügyfélkör átlagos, privátbankokban tartott vagyona a mostani 108 millió forintról 160-180 millió fölé emelkedhet a következő három-négy évben.
Nincs mire elkölteni
A gyors növekedés oka, hogy a privátbanki ügyfélkör egyre idősebb, mindene megvan. Nem akarnak már újra a cégeikbe fektetni, beruházni, így osztalékaikból, bevételeikből leginkább megtakarítanak a nyugdíjas éveikben. "Ez a réteg a fogyasztási, vagyonosodási ciklusának a harmadik fázisában jár, nem vásárol már újabb autókat, ingatlanokat, beruházásokat sem tervez" - mondja Karagich István.
A komolyabb kockázatvállalás sem jellemző erre a csoportra, inkább szeretnék biztonságban tudni az eddig összegyűjtött vagyonukat. Ennek is köszönhető, hogy a privátbanki portfóliókban sok az alacsony kockázatú eszköz, jelenleg is 2 ezer milliárd forint fölött van az ilyen értékpapírszámlákon a magyar állampapír.
Felszívják a piac felét
Ez a trend folytatódhat, igaz komoly átpozícionálódás mellett. A jelenleg még betétekben lévő pénzek lassan felszabadulnak, a korábbi, rövidebb futamidejű állampapírok is folyamatosan járnak le, a privátbankárok pedig azt fogják tanácsolni az ügyfeleknek, hogy tegyék a megtakarítást az új magyar állampapír pluszba (máp plusz) vagy az inflációt követő kamatozású prémium magyar állampapírba (pmáp).
Áprilisban azt jósoltuk, egy ilyen erős ajánlat mellett túl szerény az állam idei, mindössze 500 milliárd forintnyira tervezett kibocsátási/értékesítési terve, ez beigazolódott, hiszen már az első 2 héten elfogyott csaknem 700 milliárd máp plusz. A tervezett mennyiség legalább duplája könnyedén el fog kelni az idén - mondja Karagich -, a kibocsátások felét pedig jól kiszámíthatóan lejegyzi a privátbanki ügyfélkör, amely már eddig is a jegyzések minimum kétharmadát adta.
Az állampapírok jelentősége a privátbanki portfóliókban a jövőben is fennmaradhat. A kormány azt tervezi, hogy 2023-ra 11 ezer milliárd forintnyi állampapír lesz már a lakosság birtokában. Ehhez persze az is kell, hogy az állam fenntartsa a most kínált versenyelőnyöket a kockázatmentes befektetési termékkategórián belül. Ha ez így lesz, a 11 ezer milliárdos remélt volumenből akár 4 ezer milliárdot is felszippanthatnak a privátbankok.