Az emberek csupán 25 százaléka érzi úgy, hogy teljes irányítással rendelkezik az online megadott adatai felett, kétharmaduk pedig nem is bízik azokban a cégekben, amelyek személyes információkat gyűjtenek a netes tevékenységéről. Tóth András, a GVH elnökhelyettese szerint az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) önmagában még nem hoz jelentős változást. A hatóságok és a cégek összefogására van szükség ahhoz, hogy helyreállítsák a bizalmat a digitális gazdaságban - írja közleményében az EY.
A szakértő szerint fontos lenne, hogy a felhasználók és a cégek is elismerjék, hogy az információ fontos és értékkel bír. Az embereknek maguknak kellene eldönteni, hogy mit adnak meg a saját adataikból, kinek, mikor és mire, valamint mennyiért.
"A Facebook 68 kedvelés alapján meg tudja állapítani egy felhasználó politikai hovatartozását. Erre a regisztrációt megelőzően, egy részletes tájékoztató átolvasását követően sem lehetnek felkészülve az internetezők" - ezt már Szabó Endre Győző, a NAIH elnökhelyettese mondta. Szerinte a GDPR épp ezen a területen hozhat jelentős változást, hiszen a rendelet legnagyobb előnye, hogy megköveteli a cégektől, hogy érthetően és transzparensen bemutassák, hogyan kezelik a felhasználókról begyűjtött információkat.
Míg Füredi Orsolya, az EY versenyjogi szakértője szerint a hatóságok elsődleges célja, hogy partnerséget alakítsanak ki a cégekkel és védelmet nyújtsanak a fogyasztóknak. A GDPR-szabályozás miatt a korrektül tájékoztató cégek elkerülhetik a bírságokat, vagy érdemi, 10 százalékos bírságcsökkentést kaphatnak az eljárásban."
A digitális szolgáltatásoknál kiemelten fontos a szolgáltatás valamennyi lényeges körülményéről, alapbeállításairól, a lehetséges felmerülő költségekről való értesítés. Erre adott példát az Apple Wi-Fi-asszisztens szolgáltatásának hiányos tájékoztatása miatt kiszabott 100 millió forintos bírság is.