Magyarország különleges partnerként tekint Ghánára, és büszke arra, hogy a szakmai és diplomáciai kapcsolatok fellendülőben vannak - mondta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szerdán, amikor Gödöllőn megnyitotta a negyedik ghánai-magyar üzleti fórumot.

Farkas Sándor az MTI szerint arról beszélt, hogy már vannak magyar gazdasági szereplők Ghánában, főként a mezőgazdaságban.

A legfrissebb példaként a Bábolna Tetra két vezető ghánai cégtől elnyert megbízását említette, ami szerinte a magyar termékek versenyképességét is jelzi. Ígéretes fejleménynek nevezte az államtitkár, hogy tavaly ősszel egy ghánai-magyar farm kezdte meg működését.

A paprika, tökfélék és az uborka termesztése olyan kedvező volt, hogy többféle magyar vetőmag, paradicsomok, édesburgonya, kukorica tesztelése is megkezdődhetett - mondta Farkas Sándor.

Még októberben jelentek meg hírek arról a ghánai sajtóban, hogy magyar befektetők hat projektet hamarosan be is indítanak a térségben. Akkor megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy pontosan milyen tervekről van szó, azok kapnak-e állami támogatást, de szeptemberi levelünkre továbbra sem kaptunk választ.

Most az államtitkár elmondta, siker az is, hogy tavaly aláírással zárultak a disztribúciós megállapodást előkészítő tárgyalások a magyar Water&Soil és a ghánai Cerath Investments Ltd. között, amelyek fő célja a Water Retainer, VízŐr termék ghánai, később pedig regionális értékesítése.

Farkas Sándor közölte, a releváns magyar termékek már bemutatkozhattak a ghánai-magyar mezőgazdasági-feldolgozóipari szakfórumon, ahol a cégek a termeléstől a csomagolásig, illetve az értékesítésig kínálnak nemzetközileg versenyképes megoldásokat. Hozzátette, a tárca értékelése szerint az ananász, a kakaó, a mangó, a shea, a kókusz és a paradicsom esetében mutatkozik a legjobb lehetőség a teljes értéklánc lefedésére

Az államtitkár biztosította a ghánai partnereket arról, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériummal közösen úgy vélik, a körzeti mezőgazdasági kirendeltségek létrehozásán keresztül lehetne a leghatékonyabban megvalósítani a tudás- és technológiatranszfert.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója elmondta, hogy az elmúlt években különösen élénkké váltak a kétoldalú kapcsolatok. Példaként elmondta, magyar együttműködéssel mangófeldolgozó üzemet hoztak létre Ghánában, valamint mintafarmok létesülnek az országban, ahol a legfontosabb élelmiszernövények fajtáit tesztelik és korszerű termelési technológiákat mutatnak be. Hozzátette, hogy halászati együttműködést is indítottak Ghánával, és tárgyalások folynak egy paradicsom-feldolgozó üzem létesítéséről.

A főigazgató kitért arra, hogy afrikai relációban elsőként indították el fiatal kutatók cseréjét a két ország között. A ghánai fiatalok tanulmányozhatják a legkorszerűbb agrárfejlesztési technológiáinkat, a fiatal magyar kutatók pedig ghánai agrárkutatási intézményekben végzik tudományos munkájukat.