A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A dokumentum szerint a magyar gyógyszer-támogatási rendszer valószínűleg a legbonyolultabb Európában, nem tisztázottak az elméleti alapjai, gyakran restriktív irányú és fiskális szempontok alapján determinált. Egy molekula kifejlesztésére csak a törzskönyvezésig tíz évet és 200−2500 milliárd forint közötti összeget kell szánni, ez azonban korántsem jelenti a piaci sikert − hangsúlyozta Takács Péter, az IGYE munkacsoportjának vezetője.

Az innovatív gyógyszerek közfinanszírozásba való befogadási gyakorlata sem támogatja az innovációt, 2008-ban például 16, 2009-ben nulla, 2010−2011-ben pedig 3-3 új innovatív gyógyszer került a támogatotti körbe − az átlagos várakozási idő két év, az EU-direktíva szerint azonban a befogadási döntésre hat hónap áll rendelkezésre. Az új innovatív gyógyszerek befogadásához szükséges források gyakorlatilag hiányoznak, a mindent felülíró fiskális kényszer miatt lehetetlen objektív és szakmai döntéseket hozni, a rövid távú spórolással pedig hosszabb távon sokat veszítenek a betegek − hangsúlyozta az IGYE elnöke. A vitairat az innovatív gyógyszeripar pénzügyi fenntarthatósága érdekében transzparens és egyszerű támogatási rendszert, illetve a gyógyszeripari különadó fejlesztésekbe való célzott visszaforgatását szorgalmazza.

 

Gyógyszergyártói befizetések (a forgalom százalékában)


20036,8
20048,9
200522,9
200621,2
200727,4
200838,3
200943,1
201051,0
201159,7
201275,0
Forrás: IGYE