A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
A dokumentum szerint a magyar gyógyszer-támogatási rendszer valószínűleg a legbonyolultabb Európában, nem tisztázottak az elméleti alapjai, gyakran restriktív irányú és fiskális szempontok alapján determinált. Egy molekula kifejlesztésére csak a törzskönyvezésig tíz évet és 200−2500 milliárd forint közötti összeget kell szánni, ez azonban korántsem jelenti a piaci sikert − hangsúlyozta Takács Péter, az IGYE munkacsoportjának vezetője.
Az innovatív gyógyszerek közfinanszírozásba való befogadási gyakorlata sem támogatja az innovációt, 2008-ban például 16, 2009-ben nulla, 2010−2011-ben pedig 3-3 új innovatív gyógyszer került a támogatotti körbe − az átlagos várakozási idő két év, az EU-direktíva szerint azonban a befogadási döntésre hat hónap áll rendelkezésre. Az új innovatív gyógyszerek befogadásához szükséges források gyakorlatilag hiányoznak, a mindent felülíró fiskális kényszer miatt lehetetlen objektív és szakmai döntéseket hozni, a rövid távú spórolással pedig hosszabb távon sokat veszítenek a betegek − hangsúlyozta az IGYE elnöke. A vitairat az innovatív gyógyszeripar pénzügyi fenntarthatósága érdekében transzparens és egyszerű támogatási rendszert, illetve a gyógyszeripari különadó fejlesztésekbe való célzott visszaforgatását szorgalmazza.
| 2003 | 6,8 |
| 2004 | 8,9 |
| 2005 | 22,9 |
| 2006 | 21,2 |
| 2007 | 27,4 |
| 2008 | 38,3 |
| 2009 | 43,1 |
| 2010 | 51,0 |
| 2011 | 59,7 |
| 2012 | 75,0 |
| Forrás: IGYE | |