A Mol-csoport profitja 38 százalékkal nőtt az első negyedévben 2021-hez képest (271 milliárd forintra) - tette közzé a vállalat a tőzsde honlapján pénteken.

"Két és fél hónapja folyik a háború Ukrajnában, ezalatt számos kormány mély levegőt vett és elkezdte keresni a kiutat az orosz gáz- és olajfüggőségből, mert mindenki érzi, hogy ez az egyetlen morálisan járható út. Ehhez képest a magyar kormány mást sem tesz, mint kifogásokat keres és hazug érveket gyárt arra, hogy miért jó minden úgy, ahogy van, a Mol pedig hatalmas profitot zsebel be azon, hogy a világpiaci kőolajárnál a háború kezdete óta jóval olcsóbb orosz kőolajat veszi. Az európai embargó megvétózásával a magyar kormány újra az orosz agresszort támogatná, és azt, hogy az uniós országok továbbra is olajvásárlással finanszírozzák Oroszország ukrajnai háborúját” – véli Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányosa.

Kapcsolódó

A Greenpeace hamisnak tartja az kormány azon érvelését is, amely szerint az orosz gáz- és kőolaj biztosítaná hazánk energiabiztonságát. Nem csinálhatunk úgy, mintha nem lenne a szomszédban egy olyan háború, amely nagyon sok szempontból veszélyezteti az ellátásunkat. Ezekre a veszélyekre, kockázatokra az olaj esetében elsősorban a közlekedési szektor átalakításával, különböző takarékossági és más, a felhasználást csökkentő intézkedésekkel fel kell készülni, magyar és uniós szinten egyaránt - írja a szervezet a közleményében.

Muszáj lesz csökkenteni a felhasználást

A környezetvédő szervezet szerint öt intézkedés kombinációjával néhány hónap alatt az orosz import mintegy 28 százalékának megfelelő mennyiségű kőolajat lehetne megtakarítani uniós szinten.

A Greenpeace ezen felül arra is figyelmeztet, hogy klímaválság miatt mihamarabb csökkentenünk kell a fosszilisek felhasználását, és fel kell gyorsítani az átmenetet a megújulókra.

"Nem az a megoldás, hogy Oroszország helyett más beszállítót keresünk. Radikális takarékosságra van szükség, ehhez pedig a rendszereink átalakítására és a szokásaink újragondolására. Két és fél hónapja zajlik a háború, ez idő alatt még csak társadalmi vita se indult arról, hogyan tudnánk csökkenteni pusztító orosz olaj- és gázfüggőségünket. A kormány a háború ellenére azon ügyködik, hogy biztosítsa a megszokott ügymenetet: az orosz kőolajimportot, és a mesterségesen lenyomott üzemanyagárakkal (állami árstoppal) a fogyasztást” – tette hozzá Perger András.

Jól keres a Mol

Mindeközben a Mol rengeteg pénzt keres azon, hogy a háború kitörése óta jelentősen, jelenleg mintegy harmadával alacsonyabb áron szerzi be az orosz (Ural) olajat az Európában mérvadó Brent olajhoz képest (73, illetve 109 dollár hordónként). Ez óriási versenyelőnyt biztosít a Molnak a többi, nem orosz olajat vásárló olajcéghez képest. A Mol ráadásul, ellentétben sok más olajcéggel, nem hagyott fel az oroszországi tevékenységével, sőt, növelte is az oroszországi olajtermelését.

Minden lehetőségünk meglenne rá, hogy mástól vásároljunk olajat, ami hiányzik, az a politikai akarat - hívja fel a figyelmet a Greenpeace. Az Adria vezetéken mintegy 10 millió tonna nyersolajat lehet évente behozni, ami nagyságrendileg ugyanannyi, mint amennyit jelenleg a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból importálunk.

A kormány állításaival szemben szintén nem igaz önmagában, hogy a százhalombattai kőolaj-finomítót csak évek munkájával és súlyos befektetések árán lehetne alkalmassá tenni arra, hogy máshonnan érkező nyersolaj finomítására is alkalmas legyen, hiszen lehet az oroszhoz hasonló olajokat is beszerezni a nemzetközi piacról. A béke és a klímavédelem záloga azonban az, ha minél előbb felhagyunk a fosszilis függőségünkkel, és a tiszta megújulókra alapozzuk energiaigényünket - vélik a környezetvédők.