Nem alakult fényesen tavaly a brit JKX Oil & Gas magyarországi földgázkitermelése. Míg korábban a hazai földgázhálózatba bekötött három kút hozamából évi néhány millió dolláros bevétel származott, addig az idén a kitermelést az újra jelentkező technikai problémák gyakorlatilag lehetetlenné tették. Az egyik kútnál már jó ideje vízbetörés miatt áll a kitermelés, egy másik kutat teljesen felhagytak, a harmadikat pedig bár tavaly februárban sikerült újraindítani, az év végén ez is leállt. (Mindez a becsült készletek nagyságát is negatívan érintette.)

Az átlagos kitermelési ráta tavaly - kőolajegyenértéken számolva - mindössze 66 hordó/nap (boepd) volt (a mezők tulajdonosi megoszlása miatt ennek csak a fele a JKX-é). Összehasonlításul: 2010 első felében még közel 1900 hordó volt ez az érték, egy évre rá pedig nem egészen 1300. A 33 hordós átlagos értékkel a csoportszintű kitermelésnek mindössze 0,3 százaléka zajlott Magyarországon, a pár évvel ezelőtti mintegy 7 százalékkal szemben - ezt mutatja a grafikon. A társaság abban bízik, hogy az idén egy-két másik kút kiaknázható lesz és az onnan kitermelt gázt be tudják majd táplálni az országos hálózatba.

A magyarországi földgázkitermelés szereplőiről és arról, hogy köztük melyek a legnagyobb játékosok, részletesen korábbi cikkünkben itt olvashat.

Itt aktív a JKX

Forrás: JKX

A magyarországi tevékenység kis súlya nyomán persze nem az itteni kitermelés leállása vetette vissza a leginkább a csoportszintű árbevételt, de így is a forgalomcsökkenés 11 százalékát magyarázza.

Forrás: JKX

A bevétel 203 millió dollár közeléből 181 millió dollár alá esett, a fő érvágást Ukrajna jelentette: az ottani földgázeladások csökkenésének számlájára írható a bevételvisszaesés közel fele, egyharmaddal felelős az olajértékesítések, 10 százalékkal pedig az lpg-forgalom apadása. Mindezt csak részben ellensúlyozta az oroszországi árbevétel 23,7 millió dolláros növekedése. Szintén kedvezőtlenül hatott az ukrajnai energiahordozó-árak csökkenése, miközben az orosz piacon 2012-hez képest magasabb árak mellett sikerült értékesíteni a kitermelt földgázt. Az üzemi eredmény 9,2 millió dollár lett, ami egyrészt jócskán alulmúlja az egyszeri tételekkel felturbózott 2012-es 51,6 millió dollárt, másrészt a rendkívüli tételeket nem számítva közel 60 százalékos növekedést takar. A részvényenkénti eredmény 6,59 centes mínuszról 3,78-as pluszba fordult.

Érdekesség, hogy míg Oroszországban 2,77 dollár/Mcf áron volt vevő a gázra, addig Ukrajnában és Magyarországon az ár megközelítette a 12 dollárt, vagyis bő négyszer drágább volt.

Bár az ukrajnai bevétel bő negyvenmillió dollárral esett 151 millióra, még mindig ez adja a forgalom oroszlánrészét. Oroszország 28,9 milliót hozott az egy évvel korábbi 5,1 millió után, míg Magyarországról mindössze 0,8 millió dollár jött, a 2012-es 6,6 milliót követően. Ennek fényében nem is csoda, hogy az éves jelentésben Nigel Moore elnök úgy fogalmaz, hogy a cég fókuszában az ukrajnai és oroszországi csapat és vevők maradnak, a dokumentumban pedig a "világ egyéb részei" fejezetben foglalkoznak a magyar eredményekkel, a szlovákiai és bulgáriai számokkal együtt.

Egyre aktívabb a Gazprom a magyar gázmezőkön

Amint arról beszámoltunk, a Gazprom orosz állami energetikai óriáscéghez tartozó Gazprom Nyefty szerbiai érdekeltségén, a Naftna Industrija Srbijén (NIS) keresztül vásárolja meg a kőolaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó RAG Kiha Kft. 50 százalékát. A NIS 2011 decemberében már megállapodott az osztrák tulajdonban lévő RAG Hungary Kft.-vel a kiskunhalasi szénhidrogénmező közös kutatásáról és feltárásáról. A Gazprom Nefty szerb leányvállalata egy év múlva, 2012 decemberében már arról kötött egyezséget a RAG Hungary Kft.-vel, hogy a RAG Kiha alaptőkéjének felét kivásárolva megkapja a magyar leányvállalat "kelebiai blokkra" vonatkozó engedélyének 50 százalékát.

A Gazprom illetve a NIS nem csak itt aktivizálta magát. Tavaly a makói nem konvencionális gázmezőn kezdett fúrásokba a Falcon Oil & Gas-szel tető alá hozott megállapodás alapján. A NIS a német DrillTec GmbH fúrási céggel kötött szerződést, az első kút egy mintegy háromezer méteres mélységben lévő formációt célzott meg. Ebben a projektben a költségeket a NIS állja, míg az esetleges majdani bevételeken 50-50 százalékban osztoznak. A szándéknyilatkozatot még 2011-ben írták alá a makói termelési engedélyének hatálya alá tartozó, Algyő formáció kitermelésére. A Falcon Magyarországon a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. révén van jelen, mégpedig úgy, hogy a kft. tulajdonosa a Falcon által birtokolt, delaware-i (USA) bejegyzésű Mako Energy Corp.