Akár 450 százalékkal is drágulhatnak októbertől a heparintartalmú gyógyszerek - tudta meg a Napi.hu. A vérhígítót szedő betegek jelenleg 678 és 3393 forint közötti összeget fizetnek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott termékekért a patikákban.

Az október 1-től életbe lépő árváltozás a leggyakrabban használt termékeket érintheti. A betegek terhei drasztikusan 200-450 százalékkal nőhetnek.

Úgy tudjuk, hogy a megelőzésre használt vérhígítókért 4500 forint körüli összeget, a terápiás készítményekért pedig 15 600 forintot kell majd fizetni a gyógyszerszedőknek.

Az augusztus 1-én elindított hatósági eljárás keretében a NEAK úgy akarja átalakítani a támogatási rendszert, hogy a jövőben a támogatás mértéke egységes lesz készítményenként - a gyakorlatban az egyes készítmények heparintartalmához nem igazodva -, azaz a különböző mennyiségű heparint tartalmazó termékek azonos támogatást kapnak.

Nem igazságos az új szabályozás

A Napi.hu-nak nyilatkozó piaci források szerint ez látszólag igazságos rendszernek tűnik, de a valóságban igazságtalan, mivel arról, hogy ki milyen heparintartalmú készítményt használ, nem a beteg dönt, hanem az orvosa, a testi adottságok, elsősorban testsúly és a terápiás szükséglet szerint. A heparin készítményeket elsősorban olyan betegek kapják, akiknél vérrög alakult ki valamelyik szervükben, vagy nagy a vérrög kialakulásának veszélye. Ezeket a gyógyszereket nagy mennyiségben alkalmazzák a kórházak, de a betegek önmaguknak is be tudják adni az injekciókat, így patikában is sok fogy. A heparin tartalmú készítményeknek a Covid-járvány alatt is jelentősen nőtt a felhasználása, mivel a vírus által okozott vérrögképződést ilyen gyógyszerekkel előzték meg, illetve kezelték.

A sertéspestis is betett a vérhígítóknak

A heparin készítmények alapanyagát speciálisan tartott sertések feldolgozása során állítják elő. Az alapanyag a sertéspestis-járvány következtében most csak korlátozottan elérhető.

Ezért az elmúlt időszakban az évtizedeken keresztül elérhető három termékből kettőt kivontak a piacról, majd egy visszatért magasabb áron, de a páciensek döntő többségét a mindvégig elérhető harmadik készítmény látja el.

A kínálat tehát szűkös, valódi verseny nincs, alapvetően a korlátozottan hozzáférhető alapanyag miatt.

Új eljárás, csökkenő állami kiadások

Szakemberek szerint az újonnan bevezetett támogatási eljárás ismert és jól bevált eszköz az állami kiadások csökkentésére olyan területeken, ahol hasonló rendeltetésű készítmények versenyeznek egymással, rendelkezésre állnak olcsóbb és drágább gyógyszerek is, és amennyiben a beteg ragaszkodik a drágább megszokott gyógyszeréhez, dönthet úgy, hogy kifizeti a magasabb önrészt.

Tehát, az új támogatási szisztéma azokban az esetekben működik jól, amikor a piacon elérhető készítmények egymás alternatívái, hatásosságuk azonos, a gyártók között valós verseny van, így az árak csökkenésére lehet számítani, és a beteg saját döntése eredményeként fizet esetlegesen magasabb térítési díjat, illetve a saját döntése nyomán válthat az olcsóbb, azonos hatásosságú gyógyszerre, ezzel elkerülve a jelentős kiadásokat.

A vérhígítóknál azonban más a helyzet:

itt nem azonos hatásosságú alternatívákhoz ad a biztosító azonos összegű támogatást, hanem a különböző hatóanyagmennyiséget tartalmazó gyógyszereket látja el azonos összegű támogatással.

A betegnek nincs választási lehetősége, mert egyrészt szűkös a kínálat, másrészt a felhasznált készítményről a beteg egyéni állapotát figyelembe véve az orvos dönt orvosszakmai szempontok alapján.

Sérülnek a betegjogok 

Például egy 50 kilogrammos beteg azonos összegű támogatást kap majd, mint egy 70 kilogrammos beteg, de mivel a készítményeket testtömeg alapján kell adagolni,

ezért a 70 kilogrammos beteg lényegesen többet fizet majd a patikában csak azért, mert 70 kilós, utóbbi beteget horribilis térítési díj terheli majd a testsúlya miatt.

Szakemberek szerint a változást a versenyt sem ösztönzi: egy olyan piacon, amiről épp kivonulnak a gyártók, nem várható árverseny. Sokkal valószínűbb fejlemény a betegellátás veszélybe kerülése, vagyis az, hogy anyagi okok miatt sokan kiszorulnak az ellátásból.

A tervezett rendszer különösen hátrányosan érinti a rendszeres kezelésre szoruló betegeket, akiknek a gyógyszerköltsége a korábbi szint akár 4,5 szeresére nőhet.

Magyarországon évente százezer lakos esetében 160 mélyvénás trombózis és 30-40 halálos kimenetelű tüdőembólia fordul elő. Azoknál a betegeknél, akik műtéten esnek át, szignifikánsan nő a vérrög kialakulásának valószínűsége. Például évente 15 ezer beteg esik át csípő- és térdprotézis műtéten, gyógyszeres kezelés nélkül ezeknek a betegek 40-60 százalékánál áll fenn a vérrög-keletkezés veszélye.

A NEAK honlapján megjelent tájékoztató itt olvasható.